Döntött a német kormány: szigorítják az uniós bevándorlás szabályait

A német kormány szerdán elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette az uniós társállamokból érkező bevándorlókra vonatkozó munkavállalási szabályok szigorításáról szóló javaslatait.

A kormány szándéka szerint az új szabályok már az idén életbe lépnek. A belügyminiszter és a munkaügyi miniszter a javaslatcsomagot bemutató sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a munkaerő szabad áramlása az európai egységfolyamat legfontosabb vívmányai közé tartozik és Németország érdekét szolgálja, ezért azt nem szabad korlátozni vagy megkérdőjelezni, de a jogsértésekkel szemben fel kell lépni.

Rámutattak, hogy az EU-ból érkező bevándorlók túlnyomó többsége tisztességesen dolgozik, és foglalkoztatottságuk meghaladja a valamennyi bevándorlót jellemző foglalkoztatottsági szintet. Ugyanakkor a munkavállalási korlátozások lebontása, a munkaerő szabad áramlásának kiteljesedése visszaéléseket is eredményezett és gondokat okoz egyes városi önkormányzatoknak.

Visszaéléseket nemcsak bevándorlók, hanem német állampolgárok is elkövetnek, hiszen számos esetben előfordul, hogy visszaélnek a külföldiek kiszolgáltatott helyzetével és kizsákmányolják őket. Ezért a feketefoglalkoztatás és a munkaadói oldalon tapasztalható egyéb szabálytalanságok visszaszorításáért is tenni kell – emelték ki.

A bevándorlókat érintő javaslatok között az a legfontosabb, hogy a munkakeresés céljából Németországba költöző uniós állampolgárok legfeljebb fél évig maradhatnának az országban, ha nem rendelkezek munkaviszonnyal. Akinek hat hónap alatt nem sikerül állást találnia, és ezért német közpénzből finanszírozott támogatásra szorulna, annak el kell hagynia az országot. A hatóságok továbbá kitilthatnák Németországból mindazokat az uniós bevándorlókat, akik törvénytelen eszközökkel – csalással, adatok, dokumentumok hamisításával – szereznek hozzáférést a szociális ellátórendszer juttatásaihoz, például munkanélküli támogatáshoz vagy családi pótlékhoz.

A kitiltottak visszatérését nehéz megakadályozni, hiszen az uniós állampolgároknak nem kell vízum az országba, a schengeni övezeten belül pedig határellenőrzés sincs. Ugyanakkor aki engedély nélkül tartózkodik az országban, az „rögtön bajba kerül”, amint kapcsolatba kerül a hatóságokkal vagy a közigazgatás bármely szervével – emelte ki a belügyminiszter, utalva egyebek között a német állampolgárokra és külföldiekre egyaránt vonatkozó lakcím-bejelentési kötelezettségre.

Jelenleg nincs időbeli korlátja a németországi tartózkodásnak, kitiltani pedig csak külön eljárás révén lehet uniós állampolgárokat, és kizárólag a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy veszélyeztetése miatt.

A szigorítást az indokolja, hogy egyre több önkormányzatnak okoz gondot külföldi uniós állampolgárok ellátása, akiknek a képzettség vagy a nyelvtudás hiányossága miatt nincs esélyük az elhelyezkedésre, és szociális támogatást kérnek. A kormány tervei szerint külön fel kell lépni a családi pótlék jogtalan megszerzésére irányuló kísérletekkel szemben. A javaslat alapján az uniós külföldiek körében a kérelmező szülők vagy gondviselők, valamint a gyerek adószámát is csatolni kell a kérelemhez.

A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU azt is szorgalmazta, hogy a németországi tartózkodás első néhány hónapjában egyáltalán ne fizessenek családi pótlékot az uniós külföldieknek, ez azonban nem férne össze az uniós joggal – mondta Thomas de Maiziére belügyminiszter. Ugyanakkor – tette hozzá – azt még vizsgálják, hogy lehet-e a támogatást a származási országban járó támogatás szintjén rögzíteni abban az esetben, ha a gyermek nem Németországban, hanem a hazájában tartózkodik.

A 80 milliós Németországban 2013 végén 3,1 millió volt az uniós társállamokból származó bevándorlók száma (mind a 27 országot együttvéve), ami 10,6 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A leggyorsabban a román és a bolgár állampolgárok száma nőtt.