Szavazásra bocsátaná a jövő heti EU-csúcson a brit kormányfő, hogy ki legyen az Európai Bizottság következő elnöke, akinek a személyéről egyébként konszenzussal szoktak dönteni. Cameron szerint, ha egyes EU-s vezetők nem hajlandól Junckeren kívül más jelölteket megfontolni, személyenkénti szavazásra van szükség.
A jövő heti EU-csúcson döntenek arról, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke. A jelöltek személyét általában konszenzussal fogadják el, de David Cameron most szavazásra bocsátaná a kérdést.
A BBC által vasárnap idézett brit kormányforrások szerint David Cameron ragaszkodna a személyenkénti szavazáshoz, ha a London által túlzottan föderalistának és ezért az EU-bizottság élére alkalmatlannak tartott luxemburgi Jean-Claude Juncker jelölését az őt támogató részvevők az uniós csúcstalálkozón megpróbálnák további vita nélkül elfogadtatni.
A BBC-nek nyilatkozó kormányilletékesek szerint ha megvan a politikai akarat arra, hogy konszenzus legyen a jelölt személyéről, akkor a döntést „el lehet és el is kell halasztani”. Ha azonban egyes EU-vezetők megfontolni sem hajlandók Junckeren kívül más lehetséges jelölteket, akkor a csúcstalálkozón szavazni kell – mondták a név nélkül idézett kormányzati források.
Az egyik illetékes szerint Cameron fontosnak tartja, hogy mindegyik vezető egyértelműen fejtse ki személyes álláspontját abban a fontos elvi kérdésben, hogy az Európai Parlamentre ruházzanak-e döntési jogköröket „zárt ajtók mögött született alkuval”.
A hivatalos brit vélemény szerint ugyanis Juncker megválasztásával az Európai Parlament legnagyobb, néppárti frakciójának akarata érvényesülne, és így a döntés az uniós állam- és kormányfőktől gyakorlatilag átkerülne az EP hatáskörébe.
A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozó brit kormányforrások azonban gyakorlatilag elismerték, hogy Cameron elszigetelődött a luxemburgi politikus megválasztása elleni küzdelmében.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Egy jelentésből kiderül, Brüsszel mégis elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
