Elsöprő győzelmet aratott egy pár hónapja alakult párt Bulgáriában

Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.

Első kérelmük benyújtása után huszonöt évvel csatlakozhatott Palesztina a Genfi Egyezményekhez, amely a háborús felek magatartását és a katonai megszállást szabályozza. Izrael ellenezte a lépést, mert álláspontja szerint nem létezik egységes palesztin állam és a lépés megnehezíti a béketárgyalásokat.
A Genfi Egyezmények a háborús felek magatartását és a katonai megszállást szabályozzák. Első tagsági kérelme benyújtása után huszonöt évvel Palesztina is csatlakozhatott az egyezményekhez. A folyamat azért tartott ilyen sokáig, mert a nemzetközi közösség sokáig megosztott volt abban a kérdésben, hogy létezik-e palesztin állam. Ez a kérdés gyakorlatilag eldőlt, mikor 2012 novemberében Palesztina "nem tag megfigyelő állam" státuszt kapott az ENSZ-ben.
Az ENSZ-főtitkár csütörtöki döntése alapján Palesztina az ENSZ további tizenhárom egyezményéhez is csatlakozik. Izrael emiatt szankciókat határozott el: elnapolják palesztin rabok elengedését és korlátozzák a palesztin hatóság tevékenységét Ciszjordánia egyes területein.

Izrael azért ellenezte a lépést, mert álláspontja szerint nem létezik egységes palesztin állam és a lépés megnehezíti a béketárgyalásokat. Az Index rámutat: Izraelt különösen aggasztja a Genfi Egyezmények megszállt területek gyarmatosítását tiltó rendelkezése. A zsidó állam szerint ezt nem lehet Ciszjordániára és a Gázai övezetre alkalmazni, mert a két terület szuverenitása megkérdőjelezhető.
Izrael arra is hivatkozik, hogy Kelet-Jeruzsálem nem számít megszállt területnek tekinteni, mert a zsidó állam az állampolgári jogokat a városrész arab lakóira is kiterjesztette, még ha ezzel a lehetőséggel közülük kevesen is éltek. A nemzetközi közösség viszont nem fogadta el Kelet-Jeruzsálem izraeli bekebelezését.