Dermesztő ukrán beszámoló: „A hang egyre erősebb lett, és hamar rájöttem, hogy ez valami új lehet”
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Első kérelmük benyújtása után huszonöt évvel csatlakozhatott Palesztina a Genfi Egyezményekhez, amely a háborús felek magatartását és a katonai megszállást szabályozza. Izrael ellenezte a lépést, mert álláspontja szerint nem létezik egységes palesztin állam és a lépés megnehezíti a béketárgyalásokat.
A Genfi Egyezmények a háborús felek magatartását és a katonai megszállást szabályozzák. Első tagsági kérelme benyújtása után huszonöt évvel Palesztina is csatlakozhatott az egyezményekhez. A folyamat azért tartott ilyen sokáig, mert a nemzetközi közösség sokáig megosztott volt abban a kérdésben, hogy létezik-e palesztin állam. Ez a kérdés gyakorlatilag eldőlt, mikor 2012 novemberében Palesztina "nem tag megfigyelő állam" státuszt kapott az ENSZ-ben.
Az ENSZ-főtitkár csütörtöki döntése alapján Palesztina az ENSZ további tizenhárom egyezményéhez is csatlakozik. Izrael emiatt szankciókat határozott el: elnapolják palesztin rabok elengedését és korlátozzák a palesztin hatóság tevékenységét Ciszjordánia egyes területein.
Izrael azért ellenezte a lépést, mert álláspontja szerint nem létezik egységes palesztin állam és a lépés megnehezíti a béketárgyalásokat. Az Index rámutat: Izraelt különösen aggasztja a Genfi Egyezmények megszállt területek gyarmatosítását tiltó rendelkezése. A zsidó állam szerint ezt nem lehet Ciszjordániára és a Gázai övezetre alkalmazni, mert a két terület szuverenitása megkérdőjelezhető.
Izrael arra is hivatkozik, hogy Kelet-Jeruzsálem nem számít megszállt területnek tekinteni, mert a zsidó állam az állampolgári jogokat a városrész arab lakóira is kiterjesztette, még ha ezzel a lehetőséggel közülük kevesen is éltek. A nemzetközi közösség viszont nem fogadta el Kelet-Jeruzsálem izraeli bekebelezését.