Az EU nem ismeri el a Krím Oroszországhoz való csatolását

Nem ismeri el a Krím félsziget orosz annektálását az Európai Unió – jelentette ki kedden közös közleményében Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Unió sem jogellenes krími népszavazást, sem annak eredményét nem ismeri el. Az Európai Unió nem ismeri el, és nem fogja elismerni a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatolását – közölte Barroso és Van Rompuy. A közleményből az is kiderült, hogy a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozón az Európai Unió állam- és kormányfői át fogják tekinteni a Ukrajnában kialakult helyzetet, és egységes európai válaszról fognak megállapodni.

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn döntöttek arról, hogy miután orosz részről nem történtek a konfliktus enyhítését szolgáló pozitív lépések, Ukrajna területi egységének, függetlenségének és szuverenitásának aláásása miatt 21 orosz és krími politikus és katonai vezető ellen büntetőintézkedéseket, vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendel el. Az MTI által megkeresett diplomáciai források egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón megszülethet-e a döntés az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések bővítéséről.

A két héttel ezelőtti rendkívüli csúcstalálkozón az állam- és kormányfők úgy határoztak, hogy három lépcsőben helyeznek kilátásba büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben. Első lépésként azonnal felfüggesztették Oroszországgal a vízumkönnyítésről és az új partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat. Most hétfőn döntöttek a második lépcsőnek számító célzott intézkedésekről, beutazási tilalmak elrendeléséről és vagyonbefagyasztásokról. Harmadik lépésként az állam- és kormányfők széles körű gazdasági, kereskedelmi szankciók bevezetését vetítették előre abban az esetben, ha az oroszok további lépéseket tesznek a helyzet destabilizálása felé.

Eközben, ahogy arról korábban már beszámoltunk, orosz katonák rohamot indítottak egy szimferopoli katonai központ ellen, aminek következtében egy ukrán katona életét vesztette, és egy másik megsebesült. Az oroszok az ukrán fegyveres erők topográfiai és navigációs központját támadták meg a Krím félsziget székhelyén, Szimferopolban.

Póti László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Krím Oroszországhoz csatlakozásáról mondott keddi beszéde egy új hidegháborús korszak kezdetét jelenti. Az elemző szerint mérföldkő a keddi beszéd, mert Putyin korábban csak elviekben bírálta a Nyugatot és az Egyesült Államokat, most azonban a Krím helyzetével kapcsolatban Moszkva közvetlen érintettsége miatt „gyakorolt nagyon erős kritikát”. Póti véleménye szerint a most kezdődő új korszakra hűvösebb politikai kapcsolatok és keményebb retorika lesz jellemző, és ha ez a helyzet tartósnak bizonyul, akkor a gazdaságban is éreztetni fogja a hatását.

Póti László szerint a Krím-félsziget Oroszországhoz való csatolásán már nem lehet változtatni, „befejezett tényként lehet kezelni”. A szakértő úgy gondolja: a történtek hatására a Nyugat nem változtat eddigi álláspontján, továbbra sem fogja elismerni a Krím elszakadását Ukrajnától, és szankciókat érvényesít Moszkvával szemben. Ezek azonban csak arra alkalmasak, hogy azt a politikai jelzést adják: a Nyugat nem ért egyet Oroszország lépéseivel, éles nézetkülönbség áll fenn Moszkva és a Nyugat között. Ennél többet azonban nem érhetnek el a szankciók, hatásuk korlátozott, nem fogják megrendíteni Oroszország helyzetét.

Póti László arról is beszélt, hogy ha hinni lehet Putyin szavainak, akkor Oroszország megáll a Krím határánál. Néhány hete az orosz elnök azt is kijelentette ugyan, hogy egyáltalán nem akar területeket elvenni Ukrajnától, de a kutató szerint ezúttal hitelt lehet adni Putyin kijelentésének. Hozzátette: Oroszországnak és az orosz elitnek nem áll érdekében, hogy újabb területeket szerezzen meg Ukrajnától.