Az orosz elnök jelezte, hogy a csoportot képező Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Japán, Kanada, Olaszország és Oroszország államfőinek június 4-én és 5-én Szocsiban tervezett tanácskozására Moszkva zsúfolt napirendet kíván előkészíteni. Mégpedig egy „őszinte, és tartalmas vitához”, amelynél „elvi fontosságú, hogy konkrét döntéseket kell eredményeznie”. Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország nem tekinti a Nyolcakat a világ vezetőiből álló elitklubnak, amely az emberiség sorsát érintő kérdéseket zárt ajtók mögött vitatja meg. Ezért a nem kormányzati fórumoknak (NGO-k), ifjúsági, üzleti szervezeteknek és a parlamenteknek is fontos szerepük lesz az orosz G8-as elnökség támogatásában és az átláthatóság biztosításában.
A G8 élén Moszkva közvetlenül az után vette át az elnökséget, hogy tavaly befejeződött ugyanez a feladata a G20-as csoportban, a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezetben. A Húszak szeptemberi szentpétervári csúcstalálkozója az Egyesült Államok szíriai katonai beavatkozási terveinek árnyékában, a Moszkva és Washington eltérő álláspontja miatti feszültség közepette zajlott. Végül a hetekig tartó diplomáciai egyeztetésekben az orosz álláspont győzedelmeskedett. Szeptember végén az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) egyhangúlag elfogadta a szíriai vegyi fegyverek kötelező megsemmisítéséről szóló határozatot.
A tervek szerint januárban sor kerül a szíriai válság békés rendezését szolgáló Genf-2 konferenciára is. Ellenkező esetben azonban a konfliktus miatt Moszkva és a nyugati államok között meglévő feszültségek beárnyékolhatják a G8-as csoport júniusi, szocsi csúcsértekezletét is.