Január elsejétől életbe lép az a szabály, hogy az uniós társállamokból érkezők nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem vehetnek igénybe munkanélkülieknek járó juttatásokat – jelentette be David Cameron hivatala.
A brit kormányfő által az elmúlt hetekben bejelentett széleskörű szigorítási tervek közül elsőként, január elsejétől az álláskereséssel kapcsolatos szociális ellátás korlátozása lép életbe. Ez azt jelenti, hogy az unióból érkezők angliai tartózkodásuk első három hónapjában nem kaphatnak munkanélküli segélyt.
Cameron nyilatkozatában leszögezi: „a keményen dolgozó britek” jogos igénye, hogy a bevándorlók ne csak a brit közszolgáltatások és a jóléti ellátórendszer kihasználása végett telepedjenek le Nagy-Britanniában. A brit kormány ezért „közvetlen lépéseket” tesz a jóléti és a bevándorlási rendszer rendbetételére, annak érdekében, hogy véget lehessen vetni „a semmiért” nyújtott juttatások kultúrájának. Az intézkedés célja a kormányfő nyilatkozata szerint az, hogy „kevésbé vonzó hellyé” tegye az Egyesült Királyságot azoknak az EU-bevándorlóknak, akik „idejönnek és megpróbálnak az állam nyakán megélni”. Cameron hangsúlyozta: „Nem látunk szívesen olyanokat, akik nem akarnak hozzájárulni” a brit gazdasághoz.
A brit miniszerelnök november végén, a Financial Times által közölt – komoly hazai és nemzetközi feltűnést keltő – cikkében vázolta első ízben részletesen az EU-társállamokból érkezők szociális ellátásának széleskörű szigorítására kidolgozott kormányzati terveket. Ezek között lesz az első a munkanélküli ellátás feltételeinek szigorítása, de a cikkben felvázolt tervek között szerepelt többek között a lakástámogatás igénylésének szigorítása, vagy a koldulók eltávolítása is. Hogy a szigorítási csomag további elemei mikor lépnek életbe, azt egyelőre nem lehet tudni.
Nagy-Britanniában – főleg a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások januári lejártának közeledtével – egyre fajsúlyosabb belpolitikai vitatémává válik az uniós bevándorlás szabályozása, és a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció sorra jelenti be a szigorítási terveket. A brit munka- és nyugdíjügyi minisztérium a minap például közölte, hogy a jövőben megfelelő angol nyelvtudást kell igazolniuk a Nagy-Britanniában munkát vállaló külföldieknek ahhoz, hogy bizonyos jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat igénybe vehessenek. London a szigorítási tervek miatt máris komoly konfliktusba keveredett az Európai Bizottsággal.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Magyar Péter tízezredszerre beleszuggerálta a kamerába, hogy „az EU legszegényebb országa” – aztán befutottak az utolsó helyre a lettek, és lezárkóztak a bezzegésztek is. Francesca Rivafinoli írása.
Az elmúlt öt kormányzati ciklus adatai alapján a jelenlegi Orbán-kormány alatt emelkedett a legnagyobb mértékben a magyar lakosság jövedelme.
Strukturális törés rázza meg Stuttgartot, ahol az iparűzési adóbevételek csökkenése és a szociális kiadások növekedése egyszerre feszíti a költségvetést.
Három évtizede nem tapasztalt európai összefogás állíthatja meg az EU döntéshozóit.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül. Nem egyértelmű, hogy választást tudna nyerni.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
Ömlik a pénz a magyar családokhoz. Ígéretek helyett valóság.
Az amerikai alelnök egy rövid ideig visszatért eredeti foglalkozásához.
