Végre egy brüsszeli döntés, mely egy irányba mutat a magyar nemzeti érdekkel
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
A román büntető törvénykönyv közhivatali státuszhoz köti a korrupciós bűncselekmények elkövetését, a képviselőház azonban törölte a képviselőket, szenátorokat és az államfőt a közhivatalnokok sorából. Az elnök nem írja alá a módosítást, a korrupcióellenes ügyészség is tiltakozik.
A büntető törvénykönyv soron kívül napirendre tűzött módosítása az államfő szerint több mint 30 olyan törvényhozót von ki a közhivatalnokok vagyonosodását ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség látóköréből, akik ellen már vizsgálat indult összeférhetetlenségi ügyekben. Traian Basescu bejelentette: az intézkedés tíz évvel veti vissza a korrupció elleni harcot Romániában, ezért visszaküldi a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek.
A módosítást a szociálliberális kormánytöbbség képviselői szavazták meg. A nemmel voksoló jobbközép ellenzék szerint azáltal, hogy a törvényhozók nem minősülnek közhivatalnokoknak, már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért, mert ezeket a bűncselekményeket a közalkalmazottak bűncselekményeiként tárgyalja a Btk. Valeriu Zgonea, a képviselőház szociáldemokrata elnöke úgy vélekedett: a Btk.-t ki kell egészíteni a törvényhozókra vonatkozó előírásokkal, de semmiképpen nem az a megoldás, hogy őket is közhivatalnokoknak minősítsék.
A romániai bírák és ügyészek szakmai felügyeletét ellátó Legfelső Bírói Tanács rámutatott: a törvénymódosítással a honatyák kivonják magukat a büntetőjogi felelősség alól. Hozzátették, hogy a törvénymódosítás tervezetét a testületnek nem küldték meg véleményezésre. A korrupcióellenes ügyészség állásfoglalása szerint a módosítás nyomán a bíróságok fel fogják menteni a korrupciós bűncselekményekkel vádolt törvényhozókat, és azokat is ki kell majd engedni a börtönből, akiket már elítéltek ilyen cselekményekért.