A román büntető törvénykönyv közhivatali státuszhoz köti a korrupciós bűncselekmények elkövetését, a képviselőház azonban törölte a képviselőket, szenátorokat és az államfőt a közhivatalnokok sorából. Az elnök nem írja alá a módosítást, a korrupcióellenes ügyészség is tiltakozik.
A büntető törvénykönyv soron kívül napirendre tűzött módosítása az államfő szerint több mint 30 olyan törvényhozót von ki a közhivatalnokok vagyonosodását ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség látóköréből, akik ellen már vizsgálat indult összeférhetetlenségi ügyekben. Traian Basescu bejelentette: az intézkedés tíz évvel veti vissza a korrupció elleni harcot Romániában, ezért visszaküldi a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek.
A módosítást a szociálliberális kormánytöbbség képviselői szavazták meg. A nemmel voksoló jobbközép ellenzék szerint azáltal, hogy a törvényhozók nem minősülnek közhivatalnokoknak, már nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért, mert ezeket a bűncselekményeket a közalkalmazottak bűncselekményeiként tárgyalja a Btk. Valeriu Zgonea, a képviselőház szociáldemokrata elnöke úgy vélekedett: a Btk.-t ki kell egészíteni a törvényhozókra vonatkozó előírásokkal, de semmiképpen nem az a megoldás, hogy őket is közhivatalnokoknak minősítsék.
A romániai bírák és ügyészek szakmai felügyeletét ellátó Legfelső Bírói Tanács rámutatott: a törvénymódosítással a honatyák kivonják magukat a büntetőjogi felelősség alól. Hozzátették, hogy a törvénymódosítás tervezetét a testületnek nem küldték meg véleményezésre. A korrupcióellenes ügyészség állásfoglalása szerint a módosítás nyomán a bíróságok fel fogják menteni a korrupciós bűncselekményekkel vádolt törvényhozókat, és azokat is ki kell majd engedni a börtönből, akiket már elítéltek ilyen cselekményekért.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Korrupciós hálózatról és átverésről beszélgetett kávézás közben a párt két meghatározó embere.
A megélhetési válság és az adóemelések együtt robbantották ki az elégedetlenséget.
A DK elégedetlen a kormány rezsistopjával.
Az 55 ezres stadionba 2600-an mentek ki a presztízsmeccsre.
Újabb megszorítások.
Meg is fogadtak egy tanácsot.
Kiderült az igazság: a nyugati bérlők fáznak, a magyar tulajdonosok felújítanak – íme a bizonyíték.
Szijjártó Péter közölte a nagy hírt.
