A háromoldalú, EU-ukrán-orosz konzultációk szükségességéről született egyetértés Viktor Janukovics ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök között a két államfő legutóbbi oroszországi találkozóján. Legalábbis ennyit árult el Janukovics öt ukrán televíziónak adott és szerdán sugárzott interjújában.
A két államfő november 9-i találkozójáról mindeddig semmit sem közöltek. Ugyanakkor elemzések szerint a jelek arra mutattak, hogy az európai uniós társulással kapcsolatos ukrán pálfordulás ennek a találkozónak volt a következménye. Janukovics kifejtette, hogy Ukrajna EU-társulása és az ukrán-orosz stratégiai partnerség egyes gazdasági, kereskedelmi kitételei egymással ellentmondásban vannak. Ez indokolja annak szükségességét, hogy a három érintett fél együtt üljön le a tárgyalóasztalhoz, és próbálja megoldani ezeket a problémákat.
Kijelentette, hogy Brüsszellel nem egyeztette eddig Kijev az EU-társulásnak az orosz-ukrán stratégiai partnerséggel összefüggő kérdéseit. Ugyanakkor Ukrajna érdeke az orosz partnerség megőrzése, hiszen az ország áruforgalmának 30 százalékát Oroszországgal bonyolítja. „Szakértőink arra a következtetésre jutottak, hogy Ukrajna túl gyors ütemben folytatta felkészülését az uniós társulásra, eközben bizonyos hibák csúsztak be, amelyekre vissza kell térni” – magyarázta az államfő. Megjegyezte: az Európai Unió részéről is elhangzott az az igény, hogy Kijev egyeztessen vele, ha olyan tárgyalásokat folytat Oroszországgal, amelyek az uniós szabadkereskedelmi övezetre is kihathatnak. Kiemelte, hogy a felek közötti vitás kérdések már nem tekinthetők át azután, hogy Ukrajna aláírta a társulási megállapodást az Európai Unióval.
Bebörtönzött politikai ellenfelével, Julija Timosenko volt kormányfővel kapcsolatosan nem változott az elnök álláspontja. Ismételten leszögezte, hogy „nincs elegendő hatásköre” arra, hogy szabadon engedje. Hangsúlyozta, hogy ügye csakis jogi úton, bíróságokon keresztül rendezhető. „Az Európai Unió pedig nem bíróság” – szögezte le arra utalva, hogy az unió a társulás egyik feltételéül szabta a Nyugaton az ukrán szelektív igazságszolgáltatás jelképének tekintett Timosenko sorsának rendezését. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az ukrán jogszabályok lehetővé teszik az elítéltek büntetésének enyhítését az általuk okozott kár megtérítésével. Timosenkót a 2009-es orosz-ukrán gázmegállapodás aláírásért ítélték hétéves börtönbüntetésre, mert a vád szerint miniszterelnöki hatáskörét túllépve súlyos anyagi veszteséget okozott az országnak.
Janukovics kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy újraindul-e a 2015-ös elnökválasztáson az államfői posztért.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Azt hitte, fogást találhat Magyarországon Jean-Noël Barrot. Tévedett.
A Tisza Párt kecskeméti képviselőjelöltje, Molnár János már két éve kilépett munkahelyéről, hogy a Tisza Pártot támogassa. Az Ellenpont cikke most azt feszegeti, mi történt az elmúlt esztendőkben.
Energiazár, aranykonvoj és aktivált hazai hálózatok: összeáll a kép a magyar választásba történő külföldi beavatkozásról.
Egy gyors alku körvonalazódik, kérdés, ki fizeti meg az árát.
A videón katonai egyenruhát viselő, feltehetően Ukrajnához köthető személyek a Szabadság tér és az Országház április 12-re tervezett megtámadásáról egyeztetnek.
Hiába a hangos brüsszeli propaganda, az energiaszankciók csődöt mondtak. Czepek Gábor és Hortay Olivér kőkemény figyelmeztetést adott ki: az ukrajnai háborúra hivatkozva hamarosan brutális fogyasztáscsökkentésre – a nadrágszíj meghúzására – kényszeríthetik az embereket.
Valamit tud a Tisza Párt elnöke.
A miniszterelnök szerint péntek reggel 7:30-kor „minden magyar fontos üzenetet fog kapni”.
