A brit kormányfő a Financial Times-ban megjelent cikkében hangsúlyozta: a munkaerő szabad áramlása nem lehet feltétel nélküli, hiszen a brit gazdaságba beáramló tömegek otthonról is hiányoznak. Egyúttal azt is bejelentette: szigorítják a vendégmunkásoknak járó szociális ellátás feltételeit.
A közép- és kelet-európai tagállamokból érkező tömegek megmutatták, hogy a jelenlegi szabályozás rossz, ezért új alapokra kell helyezni a munkaerő szabad mozgását az Európai Unión belül – írta a Financial Times-ban a brit kormányfő. David Cameron egyben jelentős szigorításokat is bejelentett a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásában és „monumentális hibának” nevezte, hogy a Munkáspárt vezette előző brit kormány nem élt az átmeneti bevándorlási korlátozások lehetőségével az EU 2004-es keleti bővítése után. A bővítés nyomán ugyanis olyan mértékű migráció indult meg, amilyent Európa háborús időket leszámítva még nem tapasztalt, és csak Nagy-Britanniában jelenleg egymillió közép- és kelet-európai EU-állampolgár él – írta a brit miniszterelnök.
Cameron közölte: osztja azok aggodalmait, akik tartanak a román és a bolgár munkavállalók beáramlásának hatásaitól, miután január 1-jén lejár a két országgal szemben Nagy-Britannia által érvényesített hétévi átmeneti korlátozás. A brit kormány mindezek alapján úgy döntött, hogy módosítja a szabályozást. Ennek keretében a többi uniós országból érkezők a jövőben nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem igényelhetnek anyagi jellegű szociális juttatásokat. Ha ilyen támogatásra az első három hónap után is szükségük lesz, legfeljebb hat hónapig részesülhetnek e támogatásokban, kivéve, ha bizonyíthatóan valós esélyük van arra, hogy álláshoz jutnak.
Az újonnan érkező uniós álláskeresők lakástámogatást sem igényelhetnek azonnal. Ha pedig nem munkavállalás céljából jönnek, hanem koldulnak, vagy az utcán alszanak, akkor „eltávolítják” őket, és tizenkét hónapig nem térhetnek vissza Nagy-Britanniába, hacsak nem tudják bizonyítani újbóli beutazásuk indokoltságát, például azt, hogy van állásuk.
A kormányfő közölte, hogy a kormány azokra a brit munkáltatókra is „lecsap”, akik a minimálbér alatti javadalmazás ellenében foglalkoztatnak külföldi EU-alkalmazottakat. Ezek a vállalkozók minden egyes alulfizetett alkalmazott után 20 ezer font (mintegy hétmillió forint) bírságot lesznek kötelesek fizetni, ami a jelenleg kiszabható pénzbüntetés négyszerese. Cameron szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a munkaerő szabad áramlásának mai rendszere „óriási népvándorlást” indított el, amelyet a hatalmas jövedelmi különbségek okoznak. Ez tehetséges munkavállalóktól fosztja meg azokat az országokat is, amelyeknek pedig szükségük lenne arra, hogy „legjobb embereiket” otthon tartsák.
Ennek alapján itt az ideje egy olyan új megállapodásnak, amely az EU központi, ám nem minden feltétel nélküli alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását. Nagy-Britannia éppen ezért együttműködést kezd több más EU-tagállammal annak érdekében, hogy „ésszerűbb alapokra” lehessen visszaállítani a munkaerő szabad áramlásának koncepcióját – olvasható a cikkben.
Cameron szerint olyan megállapodásra van szükség, amely „lelassítja” a hozzáférést egymás munkapiacaihoz mindaddig, amíg nem lehet biztosra venni a nagyon nagy arányú vándorlás elkerülését. Ezt több módon el lehet érni. Meg lehet követelni például, hogy az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelme vagy gazdasági teljesítménye elérjen egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik számukra a munkavállalás más uniós országokban. Emellett lehetővé tehető az is, hogy egy-egy EU-tagállam felső korlátot szabjon meg, ha egy adott évben meghalad egy meghatározott szintet az uniós bevándorlás.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Magyar Péter tízezredszerre beleszuggerálta a kamerába, hogy „az EU legszegényebb országa” – aztán befutottak az utolsó helyre a lettek, és lezárkóztak a bezzegésztek is. Francesca Rivafinoli írása.
Az elmúlt öt kormányzati ciklus adatai alapján a jelenlegi Orbán-kormány alatt emelkedett a legnagyobb mértékben a magyar lakosság jövedelme.
Három évtizede nem tapasztalt európai összefogás állíthatja meg az EU döntéshozóit.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül. Nem egyértelmű, hogy választást tudna nyerni.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
A hírek szerint felbonthatják a szerződését.
