Barack Obama amerikai elnök kedden kijelentette: biztos benne, hogy a kongresszus támogatni fogja a Szíria elleni, általa kezdeményezett katonai csapást. Obama elmondta, hogy az Egyesült Államok kidolgozott egy szélesebb körű tervet arra, hogy segítse a szíriai felkelőket Bassár el-Aszad elnök erőinek legyőzésében.
A Szíria elleni támadás „korlátozott” és „arányos” lesz – hangsúlyozta Obama, aki a Fehér Házban fogadta John Boehnert, a képviselőház republikánus elnökét és Nancy Pelosit, a képviselőházi demokrata kisebbség vezetőjét. Az elnök megismételte, hogy ez a katonai fellépés nem lesz majd sem az irakihoz, sem az afganisztánihoz fogható, és abban nem vesznek majd részt szárazföldi alakulatok. Anélkül, hogy Iránt megemlítette volna, rámutatott: a támadás nemcsak az Aszad-rezsimnek, hanem mindenki másnak üzenet lesz majd, aki a nemzetközi normák megszegésére készül.
Az elnök emellett elmondta, hogy az Egyesült Államok kidolgozott egy szélesebb körű tervet arra, hogy segítse a szíriai felkelőket Bassár el-Aszad elnök erőinek legyőzésében. A The Wall Street Journal ezzel kapcsolatban kedden arról számolt be, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) még nem kezdte meg a fegyverszállítást az ellenzéknek annak ellenére, hogy erről még júniusban döntött az amerikai kormány. Obama kifejezte készségét, hogy mérlegelje az egyes honatyáknak a Fehér Ház által a kongresszushoz benyújtott határozattervezettel kapcsolatos aggályait.
A Boehnerrel és Pelosival folytatott megbeszélésen mások mellett jelen volt Martin Dempsey tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának főnöke, John Kerry külügy- és Chuck Hagel védelmi miniszter. Ők hárman a nap folyamán, a tervek szerint közép-európai idő szerint este fél kilenctől részt vesznek majd a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán.
Dempsey, Kerry és Hagel szenátusi tanúskodása része annak a meggyőzési kampánynak, amelynek segítségével a kormány a katonai csapás mellé kívánja állítani a szövetségi törvényhozás tagjait. Ennek keretében kedden egy, szerdán pedig két zárt ajtók mögötti tájékoztatót fognak tartani a honatyáknak és szerdán meghallgatást tart a képviselőház külügyi bizottsága is.
A The Washington Post kedden online kiadásában közzétette a várható kongresszusi szavazásra vonatkozó erőfelmérését, amely szerint a törvényhozás mindkét házában a még mindig bizonytalan honatyák alkotják a legnagyobb csoportot. A lap szerint a 100 szenátorból 23 támogatja a katonai fellépést, 57 bizonytalan, 17 az elutasítás felé hajlik, hárman pedig egészen biztosan „nem”-mel fognak szavazni.
A 435 képviselő közül a lapnak helyi idő szerint kedd délelőttig 204-nek a véleményét sikerült feltérképeznie. A támadás mellett 15-en szavaznának, 94-en bizonytalanok, 62-en a „nem”-re hajlanak, 33-an pedig egyértelműen elutasítóak. Az igenlők és a bizonytalanok között a demokraták vannak többségben, az elutasítással rokonszenvezők és a katonai fellépést határozottan elvetők között pedig a republikánusok.
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
Bár az Iszlám Államot Szíriában jelentősen meggyengítették, nem semmisítették meg teljesen.
Az arab államok azzal vádolják a zsidó államot, hogy kihasználja a zűrzavaros helyzetet saját hatalma növelése érdekében.
A zöld-fehérek kénytelenek nélkülözni Varga Barnabást idei utolsó Európa-liga mérkőzésén.
Így kell gondolkodnunk az új európai politikáról. Nagy Ervin írása.
