A választási eljárásról szóló törvény módosítására az alkotmánybíróság kötelezte a törvényhozást. A javaslatot a Baloldal frakcióját kivéve valamennyi képviselőcsoport megszavazta. A változás az úgynevezett többletmandátumokra vonatkozik.
Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestagban a képviselői helyek felét az egyéni körzetekben nyertes politikusok kapják, a másik felét pedig a listás szavazatok alapján osztják ki az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt átlépő pártok között. Ugyanakkor, ha egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki, többletmandátumok jönnek létre.
A mandátumtöbblet akár a parlamenti erőviszonyokat is átalakíthatja, felülírva ezzel a választók akaratát. Az alkotmánybíróság erre hivatkozva megsemmisítette meg a mandátumkiosztási szabályokat.
A módosítás értelmében a többletmandátumok hatását kiegyenlítik, vagyis amennyiben egy párt többletmandátumhoz jut, a parlamentbe bejutott összes többi párt is kap egy-egy úgynevezett kiegyenlítő mandátumot. A Baloldal arra hivatkozva utasította el a módosítást, hogy a módszer következtében hatalmasra duzzadhat a Bundestag.