Nagyobb és drágább lesz az új német parlament

A szervezet becslése szerint évente nagyjából 45 millió euróval növekedhet a Bundestag működési költsége a következő törvényhozási ciklusban, a képviselők száma pedig 620-ról 680-ra emelkedhet a választási eljárásról szóló törvény februári módosítása miatt. A BdSt szerint a Bundestag „felduzzasztása” elfogadhatatlanul sok pénzbe kerül az adófizetőknek, ezért az új parlamentnek a megalakulás után azonnal csökkentenie kell a választókörzetek számát. „Ötszáz képviselő bőven elég” ‒ mondta Reiner Holznagel, a szervezet elnöke a BZ című berlini lap pénteki beszámolója szerint.

A Handelsblatt című üzleti lap arról írt, hogy a választási kampány közepette gőzerővel zajlik a képviselői irodaházak átépítése a főváros kormányzati negyedében. A Bundestag hivatala 200 új irodát alakít ki, ennek alapján arra számít, hogy nagyjából 67 fővel emelkedik a képviselők száma.

A BdSt számításai szerint a képviselőkre évente 367 millió euró ‒ fejenként 592 ezer euró ‒ közpénzt kell költeni a következő ciklusban. A Bundestag egészének fenntartása pedig ‒ az intézményt működtető hivatalnoki kar fizetésével, a nyugdíjba vonuló képviselők járandóságával, az európai parlamenti képviselőkre fordított kiadásokkal és egyéb költségekkel együtt ‒ 693 millió euróba kerül évente, ami egy képviselőre vetítve nagyjából egymillió euró.

Az előző ciklushoz viszonyítva évente 45 millió euróval kell többet költeni a Bundestagra a képviselői létszám növekedése miatt. Ebből 35 millió euró a közvetlenül a képviselőkhöz kapcsolódó plusz kiadás, és további 10 millió eurót emészt fel a politikusok stábjának elhelyezése és fizetése, valamint a létszám emelkedéséből fakadó adminisztráció az adófizetők szövetsége szerint.

A képviselői tiszteletdíjat ‒ alapfizetést ‒ legutóbb az idén január 1-jével emelték, 7960 euróról 8252 euróra. A képviselők két főt teljes munkaidőben foglalkoztathatnak a Bundestag költségére, és számos további kiadást is elszámolhatnak, ami havonta nagyjából 4 ezer eurót tesz ki.

A választási eljárásról szóló törvény módosítására az alkotmánybíróság kötelezte a törvényhozást. A javaslatot a Baloldal frakcióját kivéve valamennyi képviselőcsoport megszavazta. A változás az úgynevezett többletmandátumokra vonatkozik.

Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestagban a képviselői helyek felét az egyéni körzetekben nyertes politikusok kapják, a másik felét pedig a listás szavazatok alapján osztják ki az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt átlépő pártok között. Ugyanakkor, ha egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki, többletmandátumok jönnek létre.

A mandátumtöbblet akár a parlamenti erőviszonyokat is átalakíthatja, felülírva ezzel a választók akaratát. Az alkotmánybíróság erre hivatkozva megsemmisítette meg a mandátumkiosztási szabályokat.

A módosítás értelmében a többletmandátumok hatását kiegyenlítik, vagyis amennyiben egy párt többletmandátumhoz jut, a parlamentbe bejutott összes többi párt is kap egy-egy úgynevezett kiegyenlítő mandátumot. A Baloldal arra hivatkozva utasította el a módosítást, hogy a módszer következtében hatalmasra duzzadhat a Bundestag.