Putyin kételkedik a szír kormány felelősségében

Az orosz államfő a damaszkuszi vezetést ért vádakkal kapcsolatos kételyeinek hangot adva Vlagyimir Putyin szombaton megjegyezte, hogy értelmetlen lett volna „ilyen körülmények közepette ütőkártyát adni azoknak a kezébe, aki folyamatosan külső katonai beavatkozást sürgetnek”.

A munkalátogatáson a távol-keleti Vlagyivosztokban tartózkodó Putyin napok óta nem nyilatkozott a sajtónak a Szíria elleni lehetséges nyugati katonai csapás ügyében, ugyanakkor a héten Angela Merkel német kancellárral és Haszan Róháni iráni elnökkel is telefonon egyeztetett a kérdésben.

Az orosz államfő azt reméli, hogy a G-20-as csoport jövő csütörtökön kezdődő szentpétervári csúcstalálkozóján találkozhat Barack Obama amerikai elnökkel, és vele, valamint a fórum többi résztvevőjével megvitathatják a szíriai helyzetet – erről szombaton beszélt Vlagyimir Putyin Vlagyivosztokban.

„Hogy mit is mondanék neki (Barack Obamának)? Nem is tudom. Elsősorban nem mint kollégámhoz, nem mint az Egyesült Államok elnökéhez, nem mint államfőhöz, hanem mint Nobel-békedíjashoz fordulnék” – mondta az orosz elnök arra a kérdésre, miről beszélne az amerikai elnökkel. Putyin nem vette fel Obamával a kapcsolatot azóta, hogy felmerültek a vegyi fegyver bevetésével kapcsolatos újabb vádak a szíriai vezetés ellen. Az orosz politikus elismerte, hogy a G20-as csoportnak nincs jogi státusa, és nem helyettesítheti az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amely döntést hozhat a Szíria elleni erőszak alkalmazásáról, de a szervezet szerinte alkalmas arra, hogy a problémákat megvitassák a csúcstalálkozón.

A német kancellár szerint Oroszország és Kína miatt nem tud fellépni a nemzetközi közösség egységesen a szíriai gáztámadás ügyében. Angela Merkel egy szombati lapinterjúban hangsúlyozta: „nagyon sajnálatos, hogy Oroszország és Kína már hosszú ideje akadályozza az egységes álláspont kialakítását, ez jelentős mértékben gyengíti az ENSZ-et”.

Hozzátette: a szíriai nép ellen intézett vegyifegyver-támadással „ledőlt egy tabu”, amit nem szabad annyiban hagyni. Németország azonban csak ENSZ-felhatalmazással, vagy egy NATO-akció keretében, vagy pedig egy európai uniós küldetés részvevőjeként vetheti be hadseregét, ezért jelenleg „fel sem merül”, hogy a Bundeswehr bekapcsolódjon egy esetleges szíriai intervencióba – mondta a kancellár az Augsburger Allgemeine című lapnak.

A berlini vezetésben erősödik az a meggyőződés, hogy a gáztámadás a damaszkuszi rezsimnek tulajdonítható. Mindazok az érvek és tények, amelyeket John Kerry amerikai külügyminiszter pénteken a nyilvánosság elé tárt, hihetőek és komolyan kell venni őket – emelte ki Guido Westerwelle a Welt am Sonntag című vasárnapi lapban megjelenő interjúban, amelyből előzetesen közöltek részleteket.

Ugyanakkor a német kormány eddig következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy a vegyi fegyver bevetése egy határ átlépését, új minőséget jelent a szíriai konfliktusban, de a helyzetet politikai, diplomáciai eszközökkel kell rendezni, lehetőleg az ENSZ keretein belül.

A katonai beavatkozást és az esetleges intervencióhoz nyújtott német támogatás gondolatát az ellenzék és a lakosság többsége is elutasítja. A németországi zsidó közösségeket összefogó szervezet viszont bírálja a kormányt, amiért elzárkózik a részvételtől az esetleges katonai akcióban. Németország „végzetes hibát követett el”, amikor két évvel ezelőtt nem vett részt a Líbia felszabadítására indított nemzetközi műveletben, és ezt a hibát nem szabad ismét elkövetni – emelte ki Dieter Graumann, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke.