Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Tőkés László EP-képviselő megbüntetését kérte Martin Schulztól, az Európai Parlament elnökétől Corina Cretu román szociáldemokrata EP-képviselő – közölte szerdán az Agerpres hírügynökség.
Cretu, a Szocialisták és Demokraták (S&D) képviselőcsoportjának egyik alelnöke a levélben úgy vélekedett, hogy Tőkés László az európai alapértékeket és a tagállamok együttműködését sértő nézetek terjesztésére használja EP-képviselői státusát, „nacionalista és revizionista” megnyilatkozásai ártanak az Európai Parlament megítélésének. Ennek alapján Tőkés megbüntetésének fontolóra vételét kérte Schultztól. „Magyar protektorátus nyilvános igénylése a román állam egy része fölé az egyik leglényegesebb tünete a szélsőséges, etnicista és revizionista álláspontok térhódításának” – írta levelében a szociáldemokrata EP-képviselő.
Cretu szerint Románia kisebbségvédelmi rendszere „elismerten” a legdemokratikusabbak közül való, és ilyen körülmények között az etnikai autonómiát népszerűsítő „szélsőséges offenzíva” Magyarország és Románia kapcsolatait, az erdélyi etnikai békét veszélyezteti. A főbb román közjogi méltóságok mindegyike bírálta Tőkés Lászlót, amiért a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen azt javasolta, Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében úgy, ahogy azt Ausztria tette Dél-Tirol esetében.
Augusztus 23-án Victor Ponta román miniszterelnök hivatalos átiratban javasolta az elnöki hivatalnak Tőkés László állami kitüntetésének visszavonását, miután megítélése szerint már nem teljesülnek sem a jogi, sem az erkölcsi feltételei annak, hogy az európai parlamenti képviselő a Románia Csillaga érdemrend birtokosa legyen. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hétfőn kiadott közös nyilatkozatában reagált a Tőkés László elleni támadásokra, amelyeket hazafias mázzal leöntött, nacionalista hisztériának minősített és a román politikusok rossz lelkiismeretének tulajdonított.
A két szervezet szerint a magyarságnak egyetlen román kormánnyal sem sikerült betartatnia a mai Romániát megalapozó 1918-as Gyulafehérvári Kiáltvány nemzeti önrendelkezésre vonatkozó pontjait, sem pedig a versailles-i békeszerződésekben vállalt, a nemzeti közösségek önigazgatására vonatkozó wilsoni elveket. Az EMNT és az EMNP „a be nem tartott ígéretek miatt kialakult rossz nemzeti közérzet agresszív kitörésének” tarja az erdélyi magyarság jogaiért szót emelő Tőkés László elleni hangulatkeltést.