Nyugtalanítónak nevezte az uniós intézményekben folytatott esetleges amerikai hírszerző tevékenységgel kapcsolatos sajtóértesüléseket Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn.
A Der Spiegel német hetilap a hét végén egy 2010-es keltezésű dokumentum alapján arról számolt be, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgató berendezéseket telepített a bizottság washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáiba, emellett pedig behatolt az EU belső számítógépes hálózatába is. Ezáltal az amerikai ügynököknek lehetőségük nyílt beszélgetések lehallgatására, valamint dokumentumok és e-mailek olvasására. Az idézett dokumentum kifejezetten „támadási célpontként” említi az európaiakat. A hírmagazin szerint az NSA mintegy öt évvel ezelőtt az EU brüsszeli központjában is lehallgatást kezdeményezett.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyaránt sürgős tájékoztatást kért az ügyben az amerikai kormánytól. „Ezek nyugtalanító hírek, ha igazak. Mindent tisztázni kell” – jelentette ki hétfőn Ahrenkilde Hansen, a világossá tette, hogy amint mindez kiderült, a bizottság megkérte az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy mind Brüsszelben, mind Washingtonban vegye fel a kapcsolatot az amerikai hatóságokkal, hogy ellenőrizze az állítások valóságtartalmát.
Az amerikaiak ellenőrzik, hogy pontosak-e a napvilágot látott információk, és erről amint lehet, értesítenek minket – tudatta Catherine Ashton, az EKSZ vezetője. Aggasztónak nevezte az ügyet, de ennél többet nem óhajtott hozzáfűzni míg a részletek nem tisztázódnak. Ashton azóta személyesen az amerikai külügyminiszterrel, John Kerryvel is beszélt az ügyről – tudatta a bizottsági szóvivő, aki szerint az EU most az amerikai hatóságok válaszára vár. „Tisztánlátást és átláthatóságot várunk el partnereinktől és szövetségeseinktől, így az Egyesült Államoktól is” – húzta alá a szóvivő.
Michael Mann, Catherine Ashton szóvivője arról is említést tett, hogy a megfigyelésre, adatgyűjtésre utaló dokumentumok 2007 és 2010 közöttiek, a bizottság washingtoni képviselete 2010 áprilisában, a New York-i delegáció pedig a tavalyi év folyamán új épületbe költözött. Az új épületek teljesen új biztonsági berendezésekkel rendelkeznek – mutatott rá Mann. Azt is elmondta, hogy az „érzékeny” helyiségeket rendszeresen átvizsgálják, és a kommunikációs eszközöket is rendszeresen biztonsági ellenőrzésnek vetik alá. Mann tudatta: a híradásokat követően soron kívüli vizsgálatot is elrendeltek. Arra a kérdésre, hogy észleltek-e korábban arra utaló jeleket, hogy az amerikaiak adatgyűjtést, hírszerző tevékenységet végezhetnek az uniós képviseleteken és intézményekben, Mann ennyit mondott: „ez új információ volt számunkra”.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
December elején hivatalba léphetnek az új biztosok.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
A hírügynökség ötlete komoly változásokat idézhetne elő.
A TISZA-vezér azt is mondja, nem ő fogja ezt eldönteni, mert nem egy erkölcsi orákulum, ami kiderült a róla szóló hanganyagokból, amelyek állítása szerint manipuláltak. De ha összevágott felvételek jöttek ki az EP-képviselőről, hogy jönne le mások számára, hogy jómaga nem egy erkölcsi orákulum? – adódik a kérdés.
