Támogatásáról biztosította az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlament és a tanács képviselői között létrejött megállapodást az eurózóna közös pénzügyi felügyeletét jelentő úgynevezett Egységes Felügyeleti Mechanizmusról (SSM) – közölte a tanács sajtószolgálata csütörtökön.
A tagállamok állandó képviselőiből, lényegében uniós nagyköveteiből álló bizottság, a Coreper által megkötött egyezség értelmében az SSM az Európai Központi Bankból és a tagállamok felügyeleti hatóságaiból áll majd, és az eurózóna minden bankja fölött felügyeletet fog gyakorolni, a gyakorlatban viszont a napi teendők megoszlanak majd Frankfurt és a tagállami hatóságok között.
A közös pénzt nem használó országok úgy csatlakozhatnak az SSM-hez, ha úgynevezett szoros együttműködési megállapodást írnak alá. Az EKB-n belül a pénzügyi felügyeleti feladatokat teljesítő, felállítandó felügyeleti tanácsban – az EKB kormányzótanácsával ellentétben – a közös pénzt nem használó országok és az eurózóna tagjai azonos, egyenlő, teljes szavazati joggal rendelkeznek majd, a felügyelet döntései pedig a kormányzótanács vétójának hiányában elfogadottnak tekintendők – ismertette a tanács.
A közlemény arra is kitér, hogy a fogyasztóvédelmi feladatkör, a pénzmosás elleni védekezés és például az unión kívüli bankok leányvállalatainak felügyelete a jövőben is a tagállamok saját hatóságainak dolga lesz. A megállapodás értelmében a felügyelet vezetőjének és elnökhelyettesének kinevezésébe az EP is beleszólást kap; a vezetőket az EKB jelöli, az EP jóváhagyja és a tanács nevezi ki. Elmozdításukat pedig a tanács és az EP is kezdeményezheti, ebben viszont az EKB mondja ki a végső szót.
A kompromisszum értelmében az EKB legkorábban 2014. március 1-jén, vagy a jogszabály hatályba lépését követő egy év múlva kezdi ellátni felügyeleti feladatait az SSM keretein belül. Ezzel párhuzamosan a londoni székhelyű, az egységes uniós pénzügyi piacot értékelő, a bankszabályozást egységes európai keretbe foglaló, a pénzügyi rendszer gyenge pontjait feltárni hivatott Európai Bankhatóság (EBA) működési szabályzatát, a hatóság felügyelőbizottságának szavazati arányait is módosítják annak érdekében, hogy az SSM-ben résztvevő országok ne legyenek képesek egységesen leszavazni a SSM-ből kimaradó országokat.
A tagállamok, a tanács és a parlament közötti vita hónapokon át arról folyt, hogy az uniós szerződés értelmében a tanács egyhangú döntése kell-e ahhoz, hogy az EKB-t felügyeleti jogkörökkel ruházzák fel, ebbe a parlamentnek nincs beleszólása. Ám a britek ehhez csak úgy járultak hozzá, ha az EBA szabályainak megváltoztatásával garanciát kapnak arra, hogy az SSM tagjai nem lesznek képesek leszavazni őket az EBA-ban.
Az EBA szabályainak megváltoztatásához viszont az EP hozzájárulása is kell, az uniós parlament viszont erre csak akkor volt hajlandó, ha a felügyelet kialakításába is beleszólhat. Mindemellett az is nehezítette a megállapodást, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslata értelmében az EKB keretein belül létrejövő közös bankfelügyeletben az ahhoz kívülről csatlakozó nem eurózóna-tagok gyakorlatilag csak kötelezettségeket kaptak volna, jogokat alig, a kormányzótanácsban ugyanis a közös pénzt nem használó országok nem kapnak helyet, így szavazati joguk sincs.
A tanács közleménye arra is kitér, hogy a közös bankfelügyelet létrejöttével megnyílik annak lehetősége, hogy az unió állandó mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus közvetlenül feltőkésítsen bajba került bankokat, ami az államok és a bankok közötti eladósodási ördögi kört hivatott megtörni. A Coreper tudatta, hogy amennyiben a parlament is elfogadja a megállapodást, és ezzel párhuzamosan elfogadja az Európai Bankhatóságon belüli szavazati arányok módosítását, akkor az uniós pénzügyminiszterek azt minden további tárgyalás nélkül jóváhagyják.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Tudjátok mi a brüsszeli elit legnagyobb bűne? Hát az, hogy hozzájuk képest a Putyin egy kifejezetten szimpatikus figura tud lenni.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
Washingtontól Pekingig mindenki a saját érdekeit nézi, közben Brüsszel egy kilátástalan és értelmetlen háborúhoz kötné Európa jövőjét.
Megjöttek a magyarok! – emelte ki a miniszterelnök bejegyzésében.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
