Zöld út az uniós bankfelügyeletnek

A tagállamok állandó képviselőiből, lényegében uniós nagyköveteiből álló bizottság, a Coreper által megkötött egyezség értelmében az SSM az Európai Központi Bankból és a tagállamok felügyeleti hatóságaiból áll majd, és az eurózóna minden bankja fölött felügyeletet fog gyakorolni, a gyakorlatban viszont a napi teendők megoszlanak majd Frankfurt és a tagállami hatóságok között. 

A közös pénzt nem használó országok úgy csatlakozhatnak az SSM-hez, ha úgynevezett szoros együttműködési megállapodást írnak alá. Az EKB-n belül a pénzügyi felügyeleti feladatokat teljesítő, felállítandó felügyeleti tanácsban – az EKB kormányzótanácsával ellentétben – a közös pénzt nem használó országok és az eurózóna tagjai azonos, egyenlő, teljes szavazati joggal rendelkeznek majd, a felügyelet döntései pedig a kormányzótanács vétójának hiányában elfogadottnak tekintendők – ismertette a tanács.

A közlemény arra is kitér, hogy a fogyasztóvédelmi feladatkör, a pénzmosás elleni védekezés és például az unión kívüli bankok leányvállalatainak felügyelete a jövőben is a tagállamok saját hatóságainak dolga lesz. A megállapodás értelmében a felügyelet vezetőjének és elnökhelyettesének kinevezésébe az EP is beleszólást kap; a vezetőket az EKB jelöli, az EP jóváhagyja és a tanács nevezi ki. Elmozdításukat pedig a tanács és az EP is kezdeményezheti, ebben viszont az EKB mondja ki a végső szót.

A kompromisszum értelmében az EKB legkorábban 2014. március 1-jén, vagy a jogszabály hatályba lépését követő egy év múlva kezdi ellátni felügyeleti feladatait az SSM keretein belül. Ezzel párhuzamosan a londoni székhelyű, az egységes uniós pénzügyi piacot értékelő, a bankszabályozást egységes európai keretbe foglaló, a pénzügyi rendszer gyenge pontjait feltárni hivatott Európai Bankhatóság (EBA) működési szabályzatát, a hatóság felügyelőbizottságának szavazati arányait is módosítják annak érdekében, hogy az SSM-ben résztvevő országok ne legyenek képesek egységesen leszavazni a SSM-ből kimaradó országokat.

A tagállamok, a tanács és a parlament közötti vita hónapokon át arról folyt, hogy az uniós szerződés értelmében a tanács egyhangú döntése kell-e ahhoz, hogy az EKB-t felügyeleti jogkörökkel ruházzák fel, ebbe a parlamentnek nincs beleszólása. Ám a britek ehhez csak úgy járultak hozzá, ha az EBA szabályainak megváltoztatásával garanciát kapnak arra, hogy az SSM tagjai nem lesznek képesek leszavazni őket az EBA-ban.

Az EBA szabályainak megváltoztatásához viszont az EP hozzájárulása is kell, az uniós parlament viszont erre csak akkor volt hajlandó, ha a felügyelet kialakításába is beleszólhat. Mindemellett az is nehezítette a megállapodást, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslata értelmében az EKB keretein belül létrejövő közös bankfelügyeletben az ahhoz kívülről csatlakozó nem eurózóna-tagok gyakorlatilag csak kötelezettségeket kaptak volna, jogokat alig, a kormányzótanácsban ugyanis a közös pénzt nem használó országok nem kapnak helyet, így szavazati joguk sincs.

A tanács közleménye arra is kitér, hogy a közös bankfelügyelet létrejöttével megnyílik annak lehetősége, hogy az unió állandó mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus közvetlenül feltőkésítsen bajba került bankokat, ami az államok és a bankok közötti eladósodási ördögi kört hivatott megtörni. A Coreper tudatta, hogy amennyiben a parlament is elfogadja a megállapodást, és ezzel párhuzamosan elfogadja az Európai Bankhatóságon belüli szavazati arányok módosítását, akkor az uniós pénzügyminiszterek azt minden további tárgyalás nélkül jóváhagyják.