Gasparovic: A kettős állampolgárság ügyét a szlovák alkotmánybíróság is tárgyalja

A szlovák elnök kedd reggel érkezik Budapestre, Áder János államfővel folytat megbeszéléseket, és találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel is. „Nagy kár, hogy kilenc éve tartó elnökségem óta államfői minőségben most látogatok először Magyarországra” – jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy Áder Jánossal egy ízben már megbeszélést folytatott, mégpedig New Yorkban az ENSZ Közgyűlés ülésszakának keretében. „Bár rövid találkozó volt, kettőnk között nagyon korrekt és őszinte megbeszélés folyt” – jelentette ki.

Gasparovic szerint rengeteg az olyan kérdés, amely közvetlenül érinti a két országot. „Nem szükséges, hogy mindenben megegyezzünk, de úgy gondolom, hogy az alapvető kérdésekben fennáll az együttműködés” – mondta, s úgy vélte, hogy „az utolsó év rendkívül jó volt ebben a tekintetben”.

Arra a kérdésre válaszolva, vajon a Magyarország, illetve a Szlovákiában élő magyarok számára a legfontosabb kérdést jelentő kettős állampolgárság ügyében várható-e valamiféle elmozdulás vagy előrelépés, a szlovák államfő kijelentette: „Én lennék a legboldogabb, ha igen”. Úgy vélte, olyan problémáról van szól, amelyet – mint fogalmazott – a két ország közösen teremtett magának. Kijelentette, hogy a probléma megoldásával kapcsolatos véleménye kezdettől fogva ismert és egyértelmű. „Magyarország korábban egy nagyon rossz törvényt fogadott el. Szlovákiának pedig lépnie kellett egy ilyen rossz törvénnyel kapcsolatban, és természetes, hogy egy rossz törvényre nem lehet egészen jó törvénnyel reagálni. Valószínűleg nem nagyon jó törvényt fogadtunk el. Amíg nem fogadtuk el a két törvényt, a kettős állampolgársággal nem volt probléma” – jelentette ki.

Gasparovic megismételte azt az elképzelését, hogy a szóban forgó, a kettős állampolgárságra vonatkozó törvényeket a két ország helyezze hatályon kívül, és „stabilizálja a korábbi állapotokat”. Az államfő nem értett egyet azzal a felvetéssel, hogy a szlovák kormány jogfosztással élne a magyar állampolgárságot kérvényező szlovákiai magyarok esetében. Utalt arra, hogy Pozsony egy éve javaslatot terjesztett elő a megegyezésre, amelyet Magyarország nem fogadott el. Megelégedéssel szólt ugyanakkor arról, hogy a kérdésről tárgyalások folynak a vegyes bizottságokban, a szakértők között, és azok fölött a külügyminiszterek vállaltak garanciát. Reménye szerint olyan kompromisszumos megoldás születik, amely egyik országot sem sérti majd meg.

Gasparovic közölte, hogy a kérdés a szlovák alkotmánybíróság előtt van, és ott – mint hozzátette – valószínűleg megtalálják a megoldást. „Én lennék a legboldogabb, ha minél hamarabb döntés születne, és úgy, hogy mindenki boldog legyen” – fűzte hozzá.

Sólyom László korábbi magyar államfő 2009-es meghiúsult szlovákiai látogatásával, illetve a szlovák kormány akkori lépésével kapcsolatban Ivan Gasparovic úgy vélekedett, hogy az már a múlt kérdése, és – mint fogalmazott  – „nem szeretnék a múltba visszatérni”. Azt hangoztatta ugyanakkor, hogy Szlovákia az összes tényt figyelembe véve megfelelő döntést hozott. A szlovák döntés nem sértett meg semmiféle nemzetközi jogot, és ezt erősítette meg az Európai Bíróság döntése is – mondta.

Gasparovic egyetértett azzal, hogy Orbán Viktor és Robert Fico miniszterelnök az elmúlt évben a két ország érdekeit célzó, elsősorban gazdasági kérdéseket tűzött napirendre, és megállapodott abban, hogy a kényes és nehéz kérdések idén kerülnek napirendre. Saját tárgyalásaival kapcsolatban is úgy vélte, az együttműködés középpontjába a kölcsönös segítségnyújtást kell helyezni.

A Szlovákiában még mindig érvényben lévő, a magyar kisebbséget kollektív bűnösséggel bélyegző, a szlovák kormány által megváltoztathatatlannak deklarált Benes-dekrétumokkal kapcsolatban úgy vélte, hogy az nem szlovák probléma. Ez a második világháborút követő döntés volt, amelyet azért hoztak, hogy jóvátegyék a háború  során keletkezett károkat, és azok ne ismétlődhessenek meg. Az elnök szerint ezek a kérdések nem csupán a volt Csehszlovákiát érintik, hanem egész Európát. Úgy vélte, hogy olyan történelmi kérdésekről van szó, amelyeket nem lehet megnyitni. A Benes-dekrétumok ma a szlovák jogrend részét jelentik, de egyáltalán nem alkalmazzák őket a jelenben és a jövőben sem – mondta.