Kedden lezajlottak a választások Izraelben, az urnazárás utáni eredmények bejelentését követően egyből elkezdődtek a találgatások a leendő kormánykoalícióról. Netanjahunak megvan az esélye, hogy újra kormányt alakítson, de tud-e – és akar-e – az Izraelt egyre nagyobb nemzetközi elszigeteltségbe vezető politikáján változtatni?
Az izraeli parlamenti választási rendszerben az egész ország egy listát alkot – mint nálunk az európai parlamenti választásokon. Az izraeli országgyűlésben, a Knesszetben 120 képviselői hely van: ezt a 120 mandátumot osztják el azon pártok között, amelyek az érvényességhez szükséges 2 százalékos küszöböt elérik a voksoláson. A választási rendszer első ránézésre nagyon igazságosnak tűnik, hiszen a legkisebb pártok – amelyek azért egy valamelyest szignifikáns kisebbséget tudnak a szavazói bázisukként felmutatni – is képesek mandátumhoz jutni, így a parlament leképezi a társadalom valós töredezettségét. Ugyanakkor a társadalmi csoportok sokszínűsége miatt egy fragmentált pártrendszer jön létre, amelyben a kormánykoalíciók általában több (3-4, de akár 6-7) pártból állnak, ezért nagyon ingatagok: gyakoriak a kormányválságok és az előre hozott választások.
Szintén a rendszer hátránya, hogy a kisebb pártok nagyon komoly zsarolási potenciállal rendelkeznek. Jellemző, hogy a kis rétegpártok zászlajukra tűznek egy-két ügyet, amelyeket mindenképpen el akarnak érni, ezt támasztva mintegy feltételként az egyéb témákkal (pl. költségvetési szavazás) kapcsolatos konstruktív hozzáállásukhoz. Jó pár kormány bukott már meg amiatt, hogy nem engedett a nyomásnak. A sokpárti kormányok másik átka a rengeteg fölösleges miniszteri poszt. A jelenleg regnáló, ügyvivő izraeli kabinetben 23 miniszter található, közülük csak tárca nélküliből három. Az sem ritka, hogy egy miniszter több miniszteri posztot is betölt: Bibi Netanjahu a miniszterelnöki tisztség mellett még további három tárcáért is felel.
A szavazatok megszámlálása már megtörtént, de a hivatalos eredményekre még jövő hétig várni kell. Ekkora fogja az Izraeli Választási Bizottság bemutatni azokat az államelnöknek, Simon Peresznek, aki majd ez alapján fogja felkérni az egyik jelöltet kormányalakításra. Az adatok tükrében elmondhatjuk, hogy a vártnál szorosabb verseny alakult ki. A 31. Knesszetbe 12 párt jutott be. A jobboldalinak tekintett pártok 61, míg a baloldaliak 59 mandátumot szereztek.