Zátonyok a Tisza útjában
Orbánéknak elég megőrizni táborukból, aki jelenleg megvan, és emellett kb. 20-25 billegő körzetre koncentrálni.
Az ukrajnai parlamenti választásokon leadott szavazatok 59,3 százalékának összeszámlálása után kis mértékben csökkenő előnnyel, de továbbra is első helyen áll Viktor Janukovics államfő mögött álló Régiók Pártja 34,36 százalékkal, második a bebörtönzött Julija Timosenko vezette Egyesült Ellenzék-Batykivscsina 22,39 százalékkal. Timosenko éhségsztrájkba kezdett.
Harmadik helyen továbbra is a Kommunista Párt áll 14,75 százalékkal, mögötte a Vitalij Klicsko profi ökölvívó vezette UDAR (Ütés) 12,95 százalékkal, a parlamentbe bejutó ötödik párt pedig a szélsőséges nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt lehet, amely a központi választási bizottság legfrissebb adatai szerint 8,66 százalékon áll.
Az egyéni körzetekben 55,8 százalékos feldolgozottság mellett a Régiók Pártja a 225 választókerület több mint felében, 118-ban áll nyerésre – jelentette hétfőn az Ukrinform. A hírügynökség ugyanakkor hozzáfűzi, hogy a párt a főváros és öt nyugat-ukrajnai megye – Voliny, Lviv, Ivano-Frankivszk, Ternopil és Csernyihiv – egyetlen választókörzetében sem áll győzelemre. Eközben Olekszandr Turcsinov, az Egyesült Ellenzék-Batykivscsina kampányfőnöke kijelentette, hogy a vezetés igyekszik meghamisítani az eredményt azokban a körzetekben, ahol az ellenzéki párt jelöltjei vezetnek. Állítása szerint akadályozzák a szavazatszámlálást Kijev, Rivne, Kirovohrad és Vinnyica megyékben.
Éhségsztrájkot kezdett hétfőn Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán kormányfő, mivel szerinte választási csalásokat követtek el a vasárnapi ukrajnai parlamenti választásokon. Az éhségsztrájkról a volt miniszterelnök ügyvédje, Szerhij Vlaszenko számolt be. Közlése szerint Timosenko hétfőn már csak vizet volt hajlandó magához venni. Éhségsztrájkjáról hivatalosan írásban értesítette az állami büntetés-végrehajtási szolgálatot. A 2009-es orosz-ukrán gázmegállapodás aláírása miatt hivatali visszaélés vádjával hét év börtönbüntetésre ítélt volt kormányfőt jelenleg a harkivi börtönkórházban kezelik gerincpanaszai miatt. Timosenko börtönbüntetésének megkezdése óta már másodjára folytat éhségsztrájkot. Korábban április 20-tól csaknem három héten át nem evett tiltakozásul amiatt, hogy beleegyezése nélkül szállították be a harkivi kórházba, s állítólag eközben fizikai erőszakot is alkalmaztak vele szemben.
Az Európa Tanács (ET) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint nem volt kiegyensúlyozott a választási küzdelem, az állami erőforrásokkal kampánycélból visszaéltek, a kampány- és pártfinanszírozás nem elég átlátható, a média pedig nem nyújtott kiegyensúlyozott tájékoztatást – összegezték kifogásaikat a nemzetközi megfigyelők.
A törvényhozási választások szavazatainak 60 százalékos feldolgozottsága mellett látható, hogy a KMKSZ által indított egyéni képviselőjelölteknek – Kovács Miklós elnöknek, Brenzovics László és Gulács Géza alelnököknek – nem sikerült harmadik helynél jobb eredményt elérniük saját, számottevő magyar lakossággal rendelkező választókerületükben. Az eddig beérkezett adatok azt mutatják, hogy a magyarlakta települések szavazóinak többsége a kormányzó Régiók Pártjának (PR) a jelöltjére adta le voksát. A választási kudarccal kapcsolatban Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke az MTI-nek hétfőn elmondta: „A mostani választásokon kifejezhető kárpátaljai magyar reakciónak – elméletileg – egyértelműnek kellett volna lennie, hiszen az ukrán politikum az utóbbi időben durva, sértő és lekezelő gesztusokat tett a kárpátaljai magyar közösség felé a magyar többségű parlamenti választókerület szétszabdalásával, a nyelvtörvény szelektív be nem tartásával, s nem utolsó sorban a kettős állampolgárság büntethetővé tételével.”
A KMKSZ-elnök hangsúlyozta: „az ily módon sértett nemzeti önérzetnek ellensúlyoznia kellett volna a szavazatvásárlásokat és a voksolás manipulálására irányuló hatalmi kényszert és nyomásgyakorlást.” Megjegyezte: „a végeredmény azt mutatja, hogy a hatalomnak és a pénznek a nemzettudattal vívott párharcából a nemzettudat került ki vesztesen.” Arra a felvetésre, hogy a magyarellenes megnyilvánulásairól is jól ismert szélsőjobboldali Szvoboda (Szabadság) – nagy meglepetésre – jelentős szavazataránnyal kerülhet be az ukrán parlamentbe, Kovács kifejtette: „a fasisztoid pártnak a törvényhozásba való bekerülése jól mutatja, hogy a nemzeti beállítottságú ukrán szavazótábor egyre inkább hajlamos arra, hogy a szélsőségek irányába menjen el, hogy ellensúlyozni tudja a másik tábort.” Szerinte ez mindenképpen az ukrán politikai élet polarizálódásához fog vezetni, ami jelentős mértékben megnehezíti majd a belpolitikai helyzet konszolidálását.