Az ukrajnai parlamenti választásokon leadott szavazatok 59,3 százalékának összeszámlálása után kis mértékben csökkenő előnnyel, de továbbra is első helyen áll Viktor Janukovics államfő mögött álló Régiók Pártja 34,36 százalékkal, második a bebörtönzött Julija Timosenko vezette Egyesült Ellenzék-Batykivscsina 22,39 százalékkal. Timosenko éhségsztrájkba kezdett.
Harmadik helyen továbbra is a Kommunista Párt áll 14,75 százalékkal, mögötte a Vitalij Klicsko profi ökölvívó vezette UDAR (Ütés) 12,95 százalékkal, a parlamentbe bejutó ötödik párt pedig a szélsőséges nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt lehet, amely a központi választási bizottság legfrissebb adatai szerint 8,66 százalékon áll.
Az egyéni körzetekben 55,8 százalékos feldolgozottság mellett a Régiók Pártja a 225 választókerület több mint felében, 118-ban áll nyerésre – jelentette hétfőn az Ukrinform. A hírügynökség ugyanakkor hozzáfűzi, hogy a párt a főváros és öt nyugat-ukrajnai megye – Voliny, Lviv, Ivano-Frankivszk, Ternopil és Csernyihiv – egyetlen választókörzetében sem áll győzelemre. Eközben Olekszandr Turcsinov, az Egyesült Ellenzék-Batykivscsina kampányfőnöke kijelentette, hogy a vezetés igyekszik meghamisítani az eredményt azokban a körzetekben, ahol az ellenzéki párt jelöltjei vezetnek. Állítása szerint akadályozzák a szavazatszámlálást Kijev, Rivne, Kirovohrad és Vinnyica megyékben.
Éhségsztrájkot kezdett hétfőn Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán kormányfő, mivel szerinte választási csalásokat követtek el a vasárnapi ukrajnai parlamenti választásokon. Az éhségsztrájkról a volt miniszterelnök ügyvédje, Szerhij Vlaszenko számolt be. Közlése szerint Timosenko hétfőn már csak vizet volt hajlandó magához venni. Éhségsztrájkjáról hivatalosan írásban értesítette az állami büntetés-végrehajtási szolgálatot. A 2009-es orosz-ukrán gázmegállapodás aláírása miatt hivatali visszaélés vádjával hét év börtönbüntetésre ítélt volt kormányfőt jelenleg a harkivi börtönkórházban kezelik gerincpanaszai miatt. Timosenko börtönbüntetésének megkezdése óta már másodjára folytat éhségsztrájkot. Korábban április 20-tól csaknem három héten át nem evett tiltakozásul amiatt, hogy beleegyezése nélkül szállították be a harkivi kórházba, s állítólag eközben fizikai erőszakot is alkalmaztak vele szemben.
Az Európa Tanács (ET) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint nem volt kiegyensúlyozott a választási küzdelem, az állami erőforrásokkal kampánycélból visszaéltek, a kampány- és pártfinanszírozás nem elég átlátható, a média pedig nem nyújtott kiegyensúlyozott tájékoztatást – összegezték kifogásaikat a nemzetközi megfigyelők.
A törvényhozási választások szavazatainak 60 százalékos feldolgozottsága mellett látható, hogy a KMKSZ által indított egyéni képviselőjelölteknek – Kovács Miklós elnöknek, Brenzovics László és Gulács Géza alelnököknek – nem sikerült harmadik helynél jobb eredményt elérniük saját, számottevő magyar lakossággal rendelkező választókerületükben. Az eddig beérkezett adatok azt mutatják, hogy a magyarlakta települések szavazóinak többsége a kormányzó Régiók Pártjának (PR) a jelöltjére adta le voksát. A választási kudarccal kapcsolatban Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke az MTI-nek hétfőn elmondta: „A mostani választásokon kifejezhető kárpátaljai magyar reakciónak – elméletileg – egyértelműnek kellett volna lennie, hiszen az ukrán politikum az utóbbi időben durva, sértő és lekezelő gesztusokat tett a kárpátaljai magyar közösség felé a magyar többségű parlamenti választókerület szétszabdalásával, a nyelvtörvény szelektív be nem tartásával, s nem utolsó sorban a kettős állampolgárság büntethetővé tételével.”
A KMKSZ-elnök hangsúlyozta: „az ily módon sértett nemzeti önérzetnek ellensúlyoznia kellett volna a szavazatvásárlásokat és a voksolás manipulálására irányuló hatalmi kényszert és nyomásgyakorlást.” Megjegyezte: „a végeredmény azt mutatja, hogy a hatalomnak és a pénznek a nemzettudattal vívott párharcából a nemzettudat került ki vesztesen.” Arra a felvetésre, hogy a magyarellenes megnyilvánulásairól is jól ismert szélsőjobboldali Szvoboda (Szabadság) – nagy meglepetésre – jelentős szavazataránnyal kerülhet be az ukrán parlamentbe, Kovács kifejtette: „a fasisztoid pártnak a törvényhozásba való bekerülése jól mutatja, hogy a nemzeti beállítottságú ukrán szavazótábor egyre inkább hajlamos arra, hogy a szélsőségek irányába menjen el, hogy ellensúlyozni tudja a másik tábort.” Szerinte ez mindenképpen az ukrán politikai élet polarizálódásához fog vezetni, ami jelentős mértékben megnehezíti majd a belpolitikai helyzet konszolidálását.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Románia az Egyesült Államok „legjobb partnere” a régióban az energiaügyi miniszter szerint.
Az olasz miniszterelnök szerint eljött az idő, hogy Európa egységesen beszéljen Oroszországgal a háborúról.
Hazánk mellett Szlovákia, Románia és Lengyelország segíti a háborúban álló országot.
„Ha Magyar hatalomra kerül, nem fogja megvétózni Ukrajna EU-csatlakozását. A fő magyar ellenzéki politikus túlságosan nagyra értékeli a jó kapcsolatokat Brüsszellel, ezért hatalomra kerülése után nem fog többé felesleges fejfájást okozni az Európai Uniónak” – állítják az ukránok.
Merz már a részleteket ismertette.
Nem lehet a magyar emberek döntését figyelmen kívül hagyni.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
