A román Állandó Választási Hatóság közlése szerint a júliusi, Traian Basescu leváltásáról szóló népszavazáson mintegy 120 ezer többes szavazás történt, míg 50 ezer szavazatot nem létező személyi számmal adtak le.
Az államfő leváltásáról rendezett júliusi népszavazáson csaknem 120 ezer többes szavazás történt – közölte a román Állandó Választási Hatóság, amely szerint csaknem 50 ezer nem létező személyi számmal leadott voks is bekerült az urnákba. A román sajtóban csütörtökön ismertetett vizsgálat szerint az AEP egy szoftvercéget bízott meg azzal, hogy ellenőrizze a pótlistákon szereplő személyi számokat és szűrje ki azokat, amelyek többször szerepelnek, vagy nem érvényesek. A népszavazáson a 8,5 millió leadott szavazat közül 1,34 milliót pótlistákra adtak le: ezek közül szűrték ki azt az 55.660 személyi számot, amellyel többször szavaztak, és azt a 47 386 személyi számot, amely nem szerepel a lakosság-nyilvántartóban, azaz nem létezik.
Július 29-én a román választók népszavazáson döntöttek arról, hogy leváltják-e a parlament által felfüggesztett Traian Basescu államfőt. Az urnáknál megjelent szavazók túlnyomó többsége az elnök menesztésére voksolt, mivel azonban a részvétel nem haladta meg az ötvenszázalékos érvényességi küszöböt, Basescu visszatérhetett az elnöki hivatalba. A referendumon 46 százalékos részvételt jegyeztek fel a választói névjegyzékben szereplő 18 millió háromszázezer érvényes személyi számot véve alapul. Egy százezres nagyságrendű választási csalás egy-két százalékkal módosíthatta a részvételi adatokat, amelyektől a népszavazás kimenetele függött.
A többes szavazás „toplistáját” egy olyan választó vezeti, akinek a személyi számával 19-szer voksoltak. Ez az ellenőrzési módszer nem mutatja ki azokat az eseteket, amikor a csalók érvényes személyi számmal, de az illető távollétében adtak le egy-egy voksot – emlékeztetnek a román lapok. Mivel a referendum dokumentumait az ügyészség is vizsgálja, az ellenőrzést a Legfőbb Ügyész Hivatalában végezték el 400 ezer euróért. A felfedezett csalásokat az AEP az ügyészségnek továbbítja. A román törvények szerint a választási csalásokat hat hónaptól öt évig terjedő börtönnel büntetik. A Legfőbb Ügyész Hivatala már korábban hatszáz személy ellen indított bűnügyi vizsgálatot a július 29-i népszavazáson elkövetett választási csalás gyanújával.
Korábban Daniel Morar, a korrupcióellenes ügyészség főügyésze is úgy nyilatkozott, hogy módszeresen csaltak a választási bizottságok az államfő leváltásáról rendezett július 29-i népszavazáson, és helyenként a voksok 5-15 százaléka hamis volt. A DNA szeptember 5-én befolyással üzérkedés gyanújával bűnvádi eljárást indított Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt főtitkára ellen, mivel azzal gyanúsítja, hogy politikusi befolyását felhasználva csalásra bujtatta fel a választási bizottságok tagjait az államfő leváltásáról rendezett népszavazáson, az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Magyar Péter és pártja energetikai megszorítócsomagja a teljes gazdaságpolitikában megvalósítaná a piacpárti fordulatot, a családokat beállítva a sor végére.
A politikai választás egyben morális felfogások közti választás is. Sőt, emberképek közti választás.
Megvadult a háborúban álló ország külügyminisztériuma.
„A ti választásotok a mi választásunk is – sok szerencsét!” – üzente Matteo Salvini.
Ennek senki sem örül.
Az ellenzéki sajtó véres kardként hordozza körbe az amerikai Polymarket jóslatait Magyar Péter győzelméről, csakhogy nem először tévedne nagyot az oldal egy európai választással kapcsolatban.
Kiss Zsot azt állítja, a Tisza Párt több kihívóját is lefizette Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsodban-Abaúj-Zemplén vármegyében.
