Öt éven belül 10 ezer milliárd jüant fektet Kína stratégiai ágazatokba. Az összeget a vállalatok, a helyi kormányzatok és a bankok beruházásai szolgáltatják majd.
A következő öt évben 10 ezer milliárd jüant fektet Kína stratégiai ágazatokba, így az alternatív energiák, a biotechnológia, az újgenerációs információtechnológia, a csúcskategóriás felszerelés-gyártás, az alternatív üzemanyagok, a speciális anyagok gyártása valamint az energiatakarékos és környezetbarát technológiák ágazataiba – közölte sajtótájékoztatóján John Bryson, amerikai kereskedelmi miniszter, egy kétnapos, a kínai Csengtu-ban (Chengdu) megtartott ülést követően.
A 10 ezer milliárd jüanos (357 ezer milliárd forint) összeget nem a kormány, hanem a vállalatok, a helyi kormányzatok és a bankok beruházásai szolgáltatják majd. John Bryson leszögezte: az amerikai és más külföldi cégeknek ugyanolyan esélyei lesznek, mint a kínaiaknak, hogy a hét szektor bővülésében részt vállaljanak.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Megvan a magyar labdarúgó-válogatott programja a 2026-os világbajnokságra vezető úton.
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
