Ünnepélyes keretek között fogadta Angela Merkel a magyar miniszterelnököt. Orbán Viktor a német kormányfő meghívására utazott egynapos, bemutatkozó látogatásra Berlinbe. Merkel és Orbán elsősorban a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság leküzdését célzó erőfeszítésekről és az Európai Unió előtt álló feladatokról folytat megbeszéléseket. A magyar miniszterelnök tájékoztatja a kancellárt a gazdaság, illetve a költségvetés stabilizálását célzó kormányzati lépésekről, Magyarország szomszédsági politikájáról és emellett a jövő év első felében következő magyar uniós elnökség legfőbb céljairól is.
Egy magas rangú német kormánytisztviselő a látogatás előestéjén elmondta: Angela Merkel és Orbán Viktor között a múltban szoros kapcsolatok alakultak ki, különös tekintettel arra, hogy mind a kancellár vezette Német Kereszténydemokrata Unió (CDU), mind pedig a Fidesz tagja az európai konzervatív és keresztény pártok csoportjának. Németországban ráadásul nagy az érdeklődés a magyar reformtörekvések iránt és Berlin alapvetően érdekelt a magyar uniós elnökség sikerében. Az elmúlt napok politikai és gazdasági fejleményei után vélhetően különösen nagy érdeklődés övezi a nap második programpontját: Orbán Viktor a Német Külpolitikai Társaságban tartandó beszédét a magyar gazdaságban, illetve társadalomban tervezett reformokról. Kiemelt érdeklődésre tarthat számot a miniszterelnök véleménye a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások felfüggesztéséről.
Frissítés: Mind a magyar miniszterelnök, mint a német kancellár a bankadó bevezetése mellett foglalt állást. Míg azonban a német kancellár a tervezett intézkedés kapcsán egyfajta válságelhárító óvintézkedésről beszélt, a magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a költségvetési hiány lefaragása, illetve a növekedés biztosítása érdekében azonnali lépésre van szükség. A sajtóértekezleten a kancellár úgy értékelte, hogy az IMF és Magyarország közötti tárgyalások felfüggesztése semmilyen hatással nincs a német-magyar kapcsolatokra. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország hosszú távon is a satbilitás útjára lép, és ebből kiindulva az idei 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt kedvezőnek nevezte.