Legyen minden vasárnap időközi parlamenti választás!

A borzasztóan eldurvult közéletünk viharos, zeuszi méretű villámoktól szétszabdalt, fenyegető mennydörgésektől kísért félelmetes egén vasárnap este kilenc óra magasságában

S ezt a költői képet az a körülmény sem zavarta meg, hogy az országban koromsötét volt már akkor, hiszen az olyan bagatell természeti jelenségek, mint például az éjszaka, nem állíthatnak gátat lelkesedésünknek.

Ennek a bizonyos napnak ebben a bizonyos órájában és percében ugyanis már kezdtek megjelenni az első párt- és szakértői értékelések a Tolna vármegyei időközi választás eredményéről. S láss csodát, az a rendkívül kivételes, de felettébb örvendetes, a magyar szíveket melegséggel elöntő helyzet állt elő, hogy 

A Fidesznek nem volt nehéz megindokolni, miért elégedett, hiszen a számok meglehetősen egzakt dolgok. A szavazók 63,7 százaléka támogatta a kormánypárt jelöltjét, ami nem sokkal marad el a legendás kétharmadtól, holott elég lett volna egy egyszerű többség is, hogy megtartsa a mandátumát. Ráadásul Csibi Krisztina százalékosan több voksot kapott, mint az elhunyt Potápi Árpád 2022-ben. 

(Mások ugyan mást akarnak bizonyítani, de erről majd később.)

Pezsgőt bontottak – nem lepődnék meg, ha Szovjetszkoje Igrisztojét – a Mi Hazánknál is, és nem véletlenül. Dúró Dóra csaknem 20 százalékot ért el, ami – mint írják – a párt történetének eddigi legjobb eredménye. S azt állítják, ezzel ők lettek a legerősebb ellenzéki párt; erről a megállapításról Toroczkaiék feltehetően nem egyeztettek a Tisza Párttal, de ezen az apróságon túlléphetünk.

Persze a lelkesedésüket erősen beárnyékolja, még ha ezt nem is vallják be nyilvánosan, hogy ha tavaly ilyenkor szerepelnek így, akkor feltehetően a kardjukba dőlnek – vagy ami még rosszabb, Gyurcsány végleg kiábrándul a politikából és profi író lesz –, 2024 elején ugyanis kétszer ilyen erősnek hitték magukat. Ma már persze más szelek fújdogálnak a Rózsadomb környékén is. 

S nincs abban egy csepp irónia sem – na, jó, legfeljebb fél csepp –, ha úgy vélem, az egykori nagy hatalmú MSZP sem szomorkodhat a 2,34 százalékos eredménye láttán, még ha nem is gyújtottak örömtüzeket. Ők úgy fogalmaztak, hogy helytálltak, értékes tapasztalatokat szereztek, s bár ennél többre törekedtek, hálásak mindenkinek, aki hitt bennük; s közben szépen mosolyog az aktivista csapat a Facebook-fotón, csak Harangozó Gábor jelölt arcán fedezhető fel némi kényszeredettség. Ha ugyanis azt vesszük, hogy 

A Második Reformkor azonban egyértelműen felívelő szakaszban van, még akkor is, ha az ívnek nagyon az elején tartanak. Össze tudtak gyűjteni annyi aláírást, hogy elindulhassanak, és rávették a tolnaiak 1,76 százalékát, legalább 330 embert (egy szavazókört pedig még nem számoltak meg), hogy Ágoston Pál Péter neve mellé húzzák be az ikszet. A jövő mindenképp Vonáéké, a spártaiak is nagyjából ennyien voltak, amikor megállították a több tízezres perzsa hadat.

(igen, van ilyen párt, ez a Mesterházy-féle alakulat, s igen, Mesterházy Attila még mindig politikus), a Márki-Zay vezette Mindenki Magyarországa Néppárt és még sokan mások. Ők ugyanis nem indultak a megmérettetésen, így meghagyták az esélyt maguknak, hogy olyan erősnek tartsák magukat, amilyennek csak akarják, a tények – azaz a rájuk le (nem) adott voksok száma – pedig nem tudja őket ettől a gondolattól eltéríteni.

S kihagyták a bulit Magyar Péterék is, de örömködnek ők is. A Tisza Párt elnöke ugyanis pontosan tudta, hiába állnak viszonylag jól országosan, Dombóváron és környékén meglehetősen alacsony a vízállás – annál is inkább, mert a kedvenc folyójuk nem arra folyik –, itt nem nyerhetnek. Persze a távolmaradásuk hivatalos indoka egész más volt, de 

A Tisza-elnök azzal is tisztában volt, hogy alacsonyabb lesz a részvétel, mint az általános parlamenti és az EP-választáson, így készült arra, hogy leírhassa, ez a 35 százalék a Fidesz mozgósítási és politikai kudarca, s nem is váratta meg sokáig híveit a mondandójával.

S miután most

célszerű lenne minden vasárnap időközi parlamenti választást tartani, így sokkal jobb lenne politikusaink kedve és közérzete, ami biztosan átragadna a keményen dolgozó kisemberekre is. A vasárnapi voksolást egy sajnálatos haláleset miatt kellett megtartani, és én sem szeretném, ha hasonló esetek történnének. De például minden héten lemondhatna egy képviselő, így meglenne a sokkal humánosabb ok. 

Azt pedig, hogy ki távozzon az ország házából, hetenkénti nyilvános sorsolással lehetne eldönteni, így a kenyér mellett meglenne a cirkusz is a népnek. 

Nyitóképünk: Csibi Krisztina Facebook-oldala