Újabb fejezet a háborús zsarolásban.
Negyedik alkalommal tette közzé a múlt héten éves jogállamisági jelentését az Európai Bizottság. Ötvenegy oldalon, négy fő fejezet mentén számol be az uniós testület a hazánkban tapasztalt legfrissebb fejleményekről az igazságszolgáltatási rendszer, a korrupcióellenes küzdelem, a médiapluralizmus és médiaszabadság, valamint az intézményi fékek és egyensúlyok terén.
Rövid idő alatt is hosszú utat járt be a jogállamisági jelentés intézménye az uniós berkekben. Legelső megjelenésekor még arról szólt a fáma – és a bizottság hivatalos kommunikációja –, hogy mindössze egy jogi kötőerővel nem bíró tájékoztató készül. Röpke négy év alatt mára eljutottunk oda, hogy a jelentés komoly hivatkozási alapot képez az uniós döntéshozatali és jogállamisági folyamatokban, és pénzügyi következmények is kapcsolódnak hozzá. A politikai elfogultságra, az országjelentésekben testet öltő kettős mércére, a módszertani kritikákra érdemben sosem reagált a bizottság.
Külön megérne egy misét a jelentéskészítés folyamata, az annak során lebonyolított társadalmi vita. E sorok szerzőjének idén is volt lehetősége bekapcsolódni a folyamatba, és kifejtenie az álláspontját. Több év tapasztalata azonban azt mutatja, hogy csupán kirakatkonzultációról van szó: a nemzeti, szuverenista, konzervatív álláspontokat a bizottság rendre figyelmen kívül hagyja. Mindez tükrözi az uniós testület demokráciafelfogását: igazi Patyomkin-demokrácia.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
Hamarosan Pekingben fog találkozni Hszi Csin-ping és Donald Trump.
Az afgán vezetés Brüsszelbe látogat.
Jobboldali fordulat jöhet a skandináv ország élén, miután a szocdemek kormányalakítása kudarcot vallott a március 24-ei előrehozott választás után.
A magyar közvéleményt híresen nem érdekli a külpolitika – vagy mondhatnánk azt is, hogy mivel a magyar nyilvánosság elég szelektíven számol be a külvilág történéseiről, így sokszor maga a kontextus is hiányzik, amiben a külvilág történései értelmezhetőek.
Nem akar leállni az orosz elnök.
Magyar Péter a miniszteri kinevezések előtt leszögezte, hogy a köztársasági elnök nem kívánatos a felvételeken, Tarr Zoltán pedig miniszteri meghallgatásán belengette, hogy átalakítják a közmédiát. A történtek miatt megkerestük az MTI-t.
„Ahogy korábban jeleztem, nem költözöm be a Karmelita Palotába” – írta bejegyzésében a kormányfő.
