Eljött az igazság pillanata?

Lezárta a bizonyítási eljárást a Gyárfás Tamás és Portik Tamás ellen indított büntetőperben a Fővárosi Törvényszék, így célegyenesbe fordult a 2019 ősze óta tartó tárgyalássorozat, amelynek végén kiderül, valóban Gyárfás Tamás állt-e Fenyő János meggyilkoltatása mögött. A közvélemény egy részét negyed évszázada foglalkoztató kérdésre novemberben kaphatunk választ, a tervek szerint ugyanis akkor hirdet ítéletet első fokon az ügyet tárgyaló Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék büntetőbírája.

Nincs irigylésre méltó helyzetben: a hidegvérrel elkövetett, nyilvánvalóan előre kitervelt gyilkosság veszélyes közelségbe hozta a hétköznapi ember számára a tomboló maffiaháborút. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a tanúk egy részének emlékezete megkopott, évszámok, helyszínek és nevek keverednek a fejekben, közvetlen bizonyíték pedig nincs, ahogy beismerés sem. Gyárfás és Portik is szívósan tagad a kezdetektől fogva.

Az ügy további különlegessége, hogy egyszer már tárgyalták, sőt jogerős ítélet is született 2017-ben. Mégpedig úgy, hogy Portik Tamás akkor is a vádlottak padján ült. De az összevont per során az Aranykéz utcai robbantásban bűnösnek mondták ki felbujtás miatt, a Fenyő-gyilkosságban nem. Portikot nem is volt könnyű újra vád alá helyezni, csak perújítás útján volt rá mód.

Még egy érdekes adalék: a merényletet végrehajtó és ezért életfogytiglanra ítélt szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč nem ismerte el a bűnösségét, Prisztás József vállalkozó 1996 novemberében elkövetett meggyilkolását viszont nemrég váratlanul magára vállalta. Pedig éppen a Fenyő-ügyben állt meg leginkább ellene a vád, miután 2011-ben azonosították a dns-ét a gyilkosság helyszínétől nem messze a tettes által eldobott ruhadarabokon. Az elkövető tehát meglett, de a megbízót nem sikerült a vádlottak padjára ültetni.

A merénylet óta eltelt idő bővelkedett a fordulatokban. A szakmai hibákkal is tarkított nyomozás több irányba indult, ám végül nem sikerült elég bizonyítékot összegyűjteni, így négy év után hirtelen lezárták az ügyet. Pedig a gyilkosságban nyomozó Kovács Lajos, a megoldatlan bűncselekményekkel foglalkozó döglött ügyek osztályának egykori vezetője több interjúban és a bíróságon is elmondta: az elejétől fogva képben volt a Gyárfás-szál, de nem volt elég bizonyíték a médiavállalkozó meggyanúsításához. Hogy a rendőrség gyanúja vagy más is közrejátszott benne, nem tudni, de a teória azóta tartja magát.

A volt főnyomozó arról is beszélt, hogy a merénylet előtt hónapokkal készült egy operatív jelentés, amely szerint Gyárfás Tamás megbízta Portik Tamást a gyilkossággal. Sőt, a Tasnádi Péternek adott megbízásról is tudtak, és arról is, hogy az egykori „keresztapa” végül nem hajtotta végre a merényletet, csak az érte kialkudott pénzt tette el.

Személyi ellentétek és összefonódások

Ami biztosan tudható, és a vádirat is kiemeli, hogy Gyárfás és Fenyő üzleti, majd személyes konfliktusba keveredett a kilencvenes években. Kapcsolatukra valóban igaz volt a mondás, miszerint két dudás nem fér meg egy csárdában. Kettejük közül Fenyő volt a rámenősebb, ő vezetett önálló dossziét riválisáról, és jelentetett meg róla lejárató cikkeket az általa tulajdonolt Népszavában. A tanúvallomások szerint jobban utálta Gyárfást, mint ő Fenyőt. Kibékítésük nem járt sikerrel, bár Gyárfás váltig állítja, hogy 1996 végén elásta a csatabárdot, sőt 1997 végén egy minden vitás kérdést tisztázó megállapodást is aláírtak a felek ügyvédei. A perpatvar odáig fajult, hogy állítólag Horn Gyula miniszterelnök is megpróbálta összeboronálni a feleket, bár erre nincs bizonyíték. Annyi mindenesetre valószínűsíthető, hogy a politikai vezetés is tudott a rivalizálásról.

A gyilkosság személyi összefonódásait tekintve az tudható, hogy Roháč ismerte Portikot, ő pedig ismerte Gyárfást; Portik utóbbitól bérelt ingatlant, majd bujkálása után tőle kért segítséget a kétezres évek elején. A börtönben ülő Portikot az Aranykéz utcai robbantáson kívül több, a kilencvenes években elkövetett gyilkosság miatt is elítélték, legutóbb első fokon június közepén húsz évre. Minden ellene hozott vádban és ítéletben felbujtóként szerepel, a jelenlegi vádban is.

Mindez azonban még mindig nem bizonyítja, hogy Gyárfás állt volna a gyilkosság mögött, és megbízta volna Portikot, hogy tegye el láb alól Fenyő Jánost. Hogy mégis vádemelésig jutott az ügy, azt egy 2018-as újabb fordulat hozta el, amikor is a Farkasréti temető egyik kriptájából előkerültek azok az adathordozók, amelyek egyebek mellett Portik és Gyárfás 2003–2004-ben lefolytatott telefon­beszélgetéseit tartalmazzák. A párbeszédek elemzése egy külön tanulmányt is megérne, a felek gyakran beszélnek rébuszokban, az igazságügyi pszichológus szakértő szerint érezhetően mind a ketten kerülgetnek valamilyen témát, amelyet egyikük sem mond ki direktben, s közben gyanakodtak is a másikra.

Portik azzal a magyarázattal állt elő, a rendőrök küldték rá Gyárfásra, hogy mondassa ki vele: köze volt a Fenyő-gyilkossághoz. A bíróság által meghallgatott volt nyomozók ezt visszautasították. Hogy a terv (ha volt ilyen) bejött-e, arról merőben mást gondol a vádhatóság és a védelem. Bár a felvételeken nem szerepel perdöntő mondat, az ügyészség szerint egyértelmű utalások hangzanak el a gyilkosságra.

Letették-e a fenyőfát? 

A vádat erősíti Tasnádi Péter fentebb említett vallomása. A történetet már a korábbi eljárásban is eskü alatt adta elő a „keresztapa”, de a védelem, Kovács Lajosékkal ellentétben, nem ad hitelt a szavainak, mondván, hogy ezt a sztorit csak ő és a környezetében lévők terjesztették, így lett végül városi legenda.

A 2019 novemberében induló büntetőpert érdekes jelenetek és viták tarkították, így a védelem keményen összeszólalkozott a nyelvész szakértőkkel, Portik rendszeresen tartott magánszámokat, és olyan egykori bűnözők tettek vallomást, mint Tasnádi Péter – aki saját könyvét dedikálta meghallgatásán Gyárfásnak – vagy az energolos Radnai László, a kilencvenes évek alvilágának meghatározó alakja. Nem maradt ki a sorból a médiaproducer Friderikusz Sándor és az egykori belügy­miniszter Kuncze Gábor sem, akinek épp a Fenyő-gyilkosság után vágta a fejéhez Horn Gyula miniszterelnök, hogy „ami ma Magyarországon van, az nem közbiztonság”.

Az előző két hétben megkezdődtek a perbeszédek, az eljáró ügyész másfél napon keresztül sorolta, milyen bizonyítékok támasztják alá Gyárfásék bűnösségét. Pappné Jenei Andrea minden pontot alaposan kivesézett, szerinte minden mozaik a helyére került, eljött az igazság pillanata. A Nap TV egykori tulajdonosának az indítéka és a szándéka is megvolt Fenyő meggyilkoltatására. A vádhatóság képviselője hosszan elemezte a két médiavállalkozó vitájának fordulópontjait és az ellentét elfajulását, amelynek végére Gyárfás a merénylettel tett pontot.

A védelem persze nem maradt el a válasszal, igaz, a Gyárfást védő Zamecsnik Péter még épp csak belekezdett védőbeszédébe. A rutinos, több mint negyven éve a pályán lévő ügyvéd rögtön az elején lesújtó kritikával illette az ügyészséget, mondván, szerinte légvárakra építette a vádat. Zamecsnik több pontatlanságra is felhívta a figyelmet, és nem mulasztotta el lecsapni azt a magas labdát, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda egyik vezetőjének jelentésében szereplő, Portik szájába adott mondat, miszerint „letettük a fenyőfát”, valójában nem hangzik el egyetlen felvételen sem. Pedig 2018-ban erre a mondatra hivatkozva vették őrizetbe védencét, „begyújtva” ezzel a büntetőeljárást.

Fegyház és életfogytiglan 

Az ügyészség Gyárfásra a beismerés esetére felajánlott tizenkét évet meghaladó fegyházbüntetést kért, Portikra életfogytig tartó szabadságvesztést felbujtóként, előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt. A védelem még nem mondhatta el indítványát, de nyilvánvalóan a vádlottak felmentését kéri majd.

Előfordulhat, hogy mindkét vádlottat bűnösnek mondják ki, és az is, hogy mindkettejüket felmentik. Az sem elképzelhetetlen, hogy egyiküket elítélik, másikukat nem. Akármilyen döntés születik is, az ítélet indoklása legalább olyan érdekes lesz, mint maga a határozat és a lehetséges büntetés mértéke. Az pedig már most borítékolható, hogy a per másodfokon folytatódik majd, hiszen vagy a védelem, vagy a vádhatóság fellebbezni fog. Mindez azt jelenti, hogy legfeljebb jövőre dőlhet el, bűnösek-e Gyárfásék vagy sem. Legalábbis a bíróság szerint.

Nyitókép: MTI / Balogh Zoltán