A világ csodálatát kivívó magyar tudósok (X)

A marslakók legendája a második világháború idején a Los Alamos-i atomkutató-intézetben született. Önreprodukáló lények, akik a földi ember meglepően jó utánzatai – mondta róluk a szintén ott dolgozó Philip Morrison amerikai fizikus. Úgy jellemezte őket, hogy okosabbak a földi embereknél. Hiába iparkodnak titokban maradni, leleplezi őket túlsúlyuk olyan területeken, mint a matematika, a fizika, a muzsika és a mozi. Egyszóval: ők a magyarok.

A 20. században velük kezdődött el az atomkor, amely alapvetően átalakította a gazdaságot, az orvostudományt, a világpolitikát. Elindítói Szilárd Leó (neutron-láncreakció), Hevesy György (radioaktív nyomjelzés) és Wigner Jenő (vízhűtésű teljesítményreaktor) voltak. A komputerkor is a 20. században indult, szupertitkos katonai programként. A mai számítógép Neumann János fejében fogant. Annak széles társadalmi jövőjét Kemény János ismerte fel, és a hálózat első létrehozásával ő valósította meg. Simonyi György teremtette meg a Windows Word szövegszerkesztőt. Andy Grove gyorsította fel a mikroprocesszorokat, hogy milliószám végezzék a rájuk bízott matematikai műveleteket. Az űrkorszakot Kármán Tódor a századközépre formálta realitássá Kaliforniában. A századvégen magyar kezek által épített eszközök dolgoztak a Holdon, a Marson, és voltak úton a Szaturnusz felé.

Minderről Marx György A marslakók érkezése című könyvében olvashatunk. A szerző az izgalmas történetek mellett húsz világhíres magyarról – köztük Wigner Jenőről, Teller Edéről, Koestler Arthurról, Szent-Györgyi Albertről, Oláh Györgyről, Gábor Dénesről – ad részletes, fotókkal, dokumentumokkal illusztrált portrét. A kötet végén pedig félszáz olyan marslakó lexikonját is átnyújtja, akik magyar gyökerekkel Nyugaton alakították a 20 századot.

Kopátsy Sándor, a polihisztor közgazdász ehhez az általa is csodált kötethez csatlakozva írta meg A magyar marslakók titka című művét. Úgy vélte ugyanis, hogy A marslakók érkezésének igazi mondanivalója csak a sorok között olvasható. Megállapítása szerint Marx György, tapintatból, megkerülte a könyv által felvetett kérdés megválaszolását. Azt, hogy a marslakók minek köszönhetik rendkívüli eredményességüket, e nélkül pedig a könyv potenciális hatásának legértékesebb része elvész. Kopátsy azokat a történelmi-társadalmi folyamatokat, amelyek a magyar marslakókat nemcsak szülőföldjükről, de Európából is kitaszították így foglalja össze: a marslakók abban voltak szerencsések, hogy nem volt szerencséjük.

Az idézett kötetek a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában jelentek meg.

A marslakók érkezése, valamint A magyar marslakók titka című kötetek exkluzív kiadói áron vásárolhatók meg a Pallas Athéné Könyvkiadó Bölcs Várban (I. kerület, Tárnok utca 28.) működő könyvesboltjában, valamint a webshopjában. A PABooks kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán és podcast csatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) további hasznos, érdekes információk találhatók a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.

(X)

Fotók: Pallas Athéné Könyvkiadó