A marslakók annak a tudományos forradalomnak voltak a főszereplői, amelyhez hasonlót aligha ismer az emberiség történelme. Magyar lángelmék, akiknek munkássága révén tudományos nagyhatalomként tekintenek Magyarországra.
2023. július 06. 10:43
6 p
0
0
6
Mentés
A marslakók legendája a második világháború idején a Los Alamos-i atomkutató-intézetben született. Önreprodukáló lények, akik a földi ember meglepően jó utánzatai – mondta róluk a szintén ott dolgozó Philip Morrison amerikai fizikus. Úgy jellemezte őket, hogy okosabbak a földi embereknél. Hiába iparkodnak titokban maradni, leleplezi őket túlsúlyuk olyan területeken, mint a matematika, a fizika, a muzsika és a mozi. Egyszóval: ők a magyarok.
A 20. században velük kezdődött el az atomkor, amely alapvetően átalakította a gazdaságot, az orvostudományt, a világpolitikát. Elindítói Szilárd Leó (neutron-láncreakció), Hevesy György (radioaktív nyomjelzés) és Wigner Jenő (vízhűtésű teljesítményreaktor) voltak. A komputerkor is a 20. században indult, szupertitkos katonai programként. A mai számítógép Neumann János fejében fogant. Annak széles társadalmi jövőjét Kemény János ismerte fel, és a hálózat első létrehozásával ő valósította meg. Simonyi György teremtette meg a Windows Word szövegszerkesztőt. Andy Grove gyorsította fel a mikroprocesszorokat, hogy milliószám végezzék a rájuk bízott matematikai műveleteket. Az űrkorszakot Kármán Tódor a századközépre formálta realitássá Kaliforniában. A századvégen magyar kezek által épített eszközök dolgoztak a Holdon, a Marson, és voltak úton a Szaturnusz felé.
Fotó: Pallas Athéné Könyvkiadó
Minderről Marx György A marslakók érkezése című könyvében olvashatunk. A szerző az izgalmas történetek mellett húsz világhíres magyarról – köztük Wigner Jenőről, Teller Edéről, Koestler Arthurról, Szent-Györgyi Albertről, Oláh Györgyről, Gábor Dénesről – ad részletes, fotókkal, dokumentumokkal illusztrált portrét. A kötet végén pedig félszáz olyan marslakó lexikonját is átnyújtja, akik magyar gyökerekkel Nyugaton alakították a 20 századot.
Kopátsy Sándor, a polihisztor közgazdász ehhez az általa is csodált kötethez csatlakozva írta meg A magyar marslakók titka című művét. Úgy vélte ugyanis, hogy A marslakók érkezésének igazi mondanivalója csak a sorok között olvasható. Megállapítása szerint Marx György, tapintatból, megkerülte a könyv által felvetett kérdés megválaszolását. Azt, hogy a marslakók minek köszönhetik rendkívüli eredményességüket, e nélkül pedig a könyv potenciális hatásának legértékesebb része elvész. Kopátsy azokat a történelmi-társadalmi folyamatokat, amelyek a magyar marslakókat nemcsak szülőföldjükről, de Európából is kitaszították így foglalja össze: a marslakók abban voltak szerencsések, hogy nem volt szerencséjük.
Az idézett kötetek a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában jelentek meg.
A marslakók érkezése, valamint A magyar marslakók titka című kötetek exkluzív kiadói áron vásárolhatók meg a Pallas Athéné Könyvkiadó Bölcs Várban (I. kerület, Tárnok utca 28.) működő könyvesboltjában, valamint a webshopjában. A PABooks kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is.Facebook-oldalán és podcast csatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) további hasznos, érdekes információk találhatók a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.
Ma már tudjuk: nemcsak autonóm személyek, hanem mikroorganizmusok egyegy közössége is vagyunk. Ökológiai csomópontok, amelyeknek a valóságérzékelése radikálisan különbözik a bolygó minden más teremtményéétől – abban is, hogy a többieké számunkra megtanulható. Világképet építő könyvek, nem (csak) természettudósoknak.
Elménk problémamegoldásra jött létre, erre azonban egyre kevésbé használjuk. A digitális technológiák által okozott agyi zavarok olyan társadalomhoz vezetnek, amely érzelmileg törékeny, és egyre kevésbé képes a mélyreható gondolkodásra, ez az emberi intelligencia devolúciója – állítja Martin Stránský cseh idegtudós.
A kézikönyv sokrétű célt tűz ki és valósít meg, ugyanis nem pusztán ismerteti az érvényben lévő helyesírási szabályzatot, hanem magyarázza, értelmezi és példákkal illusztrálja is az abban foglaltakat.
Az 1918 őszétől 1919 teléig tartó, rendkívül mozgalmas bő egy esztendő krónikája mindmáig számos vitára ad okot a történészi és emlékezetpolitikai értékelések nyomán.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
survivor
2023. július 06. 10:56
Egyetlen magyar Nobel-díjas volt.
Szent-Györgyi Albert
A többi vagy nem vallotta magát magyarnak (Philip Lenard) vagy zsidó etnikumúak voltak.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_vonatkoz%C3%A1s%C3%BA_Nobel-d%C3%ADjak
A csoda a Horthy -féle OKTATÁSI RENDSZER VOLT.