Mennyire életbiztosítás az emigráció egy orosz nagyágyúnak?

„Jobban teszi, ha vigyáz az ablakokkal, ki ne essen valahogy” – az elcsépelt vicc elég sűrűn hangzik el Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér nevével összefüggésben. 

Emlékezetes, a Wagner-zsoldosok hosszú menetelése után valahogy meggondolták magukat, és inkább mégsem kíséreltek meg bevonulni Moszkvába. Igaz, ezzel a kísérlettel nem lettek volna egyedül…

...de elméletileg Prigozsinék visszautasíthatatlan ajánlatot kaptak, így egy részük, élükön a Wagner-vezérrel a helyzetet deeszkaláló Fehéroroszországba távoztak, – legalábbis elméletileg külföldön – megfelelő távolságba Putyintól. Kérdés, hogy ez mennyiben biztosíték bármire, a bármibe beleértve Prigozsin életét.

Így járt például Alekszandr Valterovics Litvinyenko, egykori állambiztonsági tiszt – őt 2006-ban mérgezték meg polóniummal, az amerikai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak bizonyítékai is vannak arról, hogy az orosz állam „végeztette ki” a férfit. Az ezredforduló idején Londonba emigrált FSZB-tisztet a jelek szerint nem csak az MI6 néven ismert brit titkosszolgálat szervezte be, de a fő bűne az lehetett, hogy nyomozni kezdett a Moszkvában meggyilkolt ismert tényfeltáró újságírónő, Anna Politkovszkaja halálának körülményei után. Polóniummal mérgezték meg, három hétig vívta haláltusáját egy kórházban, mielőtt életét vesztette.

Hasonló sors jutott Szergej Viktorovics Szkripalnak, a nyugállományú orosz katonatisztnek, aki ugyancsak az Egyesült Királyságban, lányával együtt tengette orosz-brit kettős hírszerzőügynök-mindennapjait, miután 2010-ben egy ügynökcsere kapcsán kicsúszott az orosz hatóságok kezei közül, de 2018-ban őt és lányát is megmérgezték; ők szerencsések voltak, élve megúszták a „kalandot”.

Természetesen Oroszországban, az FSZB közvetlen közelében még kevésbé tűnik jó ötletnek együttműködni külföldi szolgálatokkal, vagy szimplán csak ellenzékinek lenni: Borisz Nyemcovot, prominens ellenzéki politikust és Putyin elszánt kritikusát Moszkvában lőtték agyon a nyílt utcán még 2015-ben; az állítólagos nyomozások a halála kapcsán nem vezettek eredményre. 

Alekszej Anatoljevics Navalnij ellenzéki vezetőt pedig, akit korábban felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, 2020 augusztusában kapcsolták le, miután rosszul lett egy belföldi repülőjáraton. Mesterséges kómában tartva Berlinbe szállították, ahol gyógykezelték, és megállapították, hogy Novicsok-idegméreggel mérgezhették meg; 2021. elején azonban visszatért hazájába, ahol őrizetbe vették a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek megsértésével vádolva. A börtönben egyre rosszabb állapotba kerülő politikus nyakába tavaly a terrorizmus támogatásának vádját is varrták.

A harmadik izgalmas eset Zelimkhan Khangoshvili grúziai csecsen forradalmi parancsnoké – ő egyébként a második csecsen háború alatt az Icskeriai Csecsen Köztársaság szakaszparancsnoka, a 2008-as orosz-grúz háború idején pedig grúz katonatiszt volt. Őt Berlinben a nyílt utcán lőttek le 2019 augusztusában; a német hatóságok szerint egyértelemű, hogy Moszkva összefüggésbe hozható a gyilkossággal.

Lapunk tavaly év vége felé összeszedte az orosz-ukrán háború, pontosabban moszkvai terminus szerint: különleges katonai művelet kezdete óta elképesztő mértékben megszaporodtak a kellemetlenebbnél kellemetlenebb balesetek.

Nem példa nélküli, írtuk, hogy börtönben találták magukat azok, akik megpróbáltak keresztbe tenni a Kremlnek (vagy csak rossz helyen voltak), mint ahogy az is előfordul, hogy megmérgezik vagy megölik az illetőt; elesések, ablakon kizuhanások, vízbe fulladások, sőt, helikopterbalesetek is tarkítják a képet. Mint írtuk, a tavalyi év rejtélyes halálesetei annyiban fontos változást jelentenek az eddig „megszokottakhoz” képest, hogy az áldozatok itt Kreml-közeli üzletemberek, politikusok voltak; Nyizsnyij Novgorodtól Spanyolországig.

S miközben e sorokat írtuk, jött meg a hír, hogy egy 28 éves vezető banktisztviselő esett ki az ablakon… 

Nyitóképen Navalnij a kórházban, forrás: MTI/AP