Hoppá: Győrfi Pál alaposan beolvasott a 444-nek!
Az OMSZ kommunikációs vezetője Kunetz Zsombor állításaira reagált.
A Mathias Corvinus Collegium 28 helyszínen több mint 7000 diák nevelését biztosítja a bővítéssel.
Kaposváron és a felvidéki Dunaszerdahelyen is elindulnak a Mathias Corvinus Collegium (MCC) képzései. Az általános iskolás és középiskolás diákok már jelentkezhetnek a szeptemberben kezdődő programokra. Az MCC a bővítéssel 28 helyszínen több mint 7000 diák nevelését biztosítja. A tehetséggondozó intézmény kaposvári képzési központját Nagy Mónika Zita, a dunaszerdahelyi központot Pomichal Krisztián vezeti.
„Az MCC minden új, külhoni képzési központ kiválasztásánál fontos szempontnak tartja a helyi közösség minél szélesebb körű kiszolgálásának lehetőségét” – mondja lapunknak Constantinovits Milán, az MCC szakmai főigazgató-helyettese. Hozzáteszi:
Ám nemcsak a geostratégiai szempontok miatt esett a választás Dunaszerdahelyre, hanem azért is, mert a városvezetés lelkesen támogatta ezt a lehetőséget. Nagyon jó az MCC kapcsolata Komárom önkormányzatával is – hangsúlyozza az MCC szakmai főigazgató-helyettese, „tudjuk és érzékeljük az MCC jelenlétének szükségességét ott is, így képzési programokkal és nyilvános rendezvényekkel meg fogunk jelenni a városban”.
Bár a dunaszerdahelyi képviseletükön indul el az MCC két korosztályos képzése (a felső tagozatosokat megszólító Fiatal Tehetség Program és a Középiskolás Program), az MCC céljai között szerepel a teljes felvidéki magyar közösség elérése. E törekvés jegyében Pozsonytól Királyhelmecig jelennek meg izgalmas előadásokkal, szülőknek, pedagógusoknak szóló rendezvényekkel és természetesen fiatalokra építő, élménypedagógiai foglalkozásokkal – hívja fel a figyelmet Constantinovits Milán.
Mint kifejti: a felvidéki működésük egyrészt épít az MCC közel 30 éves jó gyakorlataira, kiforrott képzésstruktúrájára és nemzetközi kapcsolataira, másrészt szeretne kapcsolódni a helyi elvárásokhoz, lehetőségekhez. „Ezért együtt fogunk dolgozni azokkal a helyi szakemberekkel, kiváló pedagógusokkal, közösségszervező műhelyekkel, alapítványokkal, akik szellemi értékeikkel gazdagítani tudják az MCC-t.
Minden városban olyan lesz az MCC karaktere, amilyenné a helyi közösség formálja:
ez a sajátos arculat mutatkozik meg a nyilvános előadások, vitaestek, karitatív programok terén is” – hangsúlyozza. Kiemeli, hogy minden értéket teremtő magyar és szlovák vállalkozással, közszereplővel, egyházi és civil szervezettel felveszik a kapcsolatot.
Az MCC dunaszerdahelyi központját Pomichal Krisztián vezeti. „Személyében gazdag terepismerettel rendelkező, kiváló szervezőegyéniség áll a felvidéki MCC-s működés élén, így reményeink szerint számos sikeres együttműködést indíthatunk a következő hónapokban” – méltatja Constantinovits Milán a dunaszerdahelyi MCC központ vezetőjét. Mint mondja, először természetes szövetségeseinket, az iskolákat és a szülői közösségeket keresik fel, majd folyamatosan tágítják az együttműködések körét.
„A cél közös: a felvidéki magyarság kiemelkedő képességű diákjait bekapcsolni egy Kárpát-medencei tudáshálózatba, hogy a nálunk megszerzett képességeket és nemzetközi tapasztalatokat a helyi közösség épülésére fordíthassák” – húzza alá. Elárulja, munkájukat frissen kezdték, és eddig rendkívül pozitív fogadtatással találkoztak minden oldalról, ami bíztató alapot ad a további építkezéshez.
„Az MCC hírét ismerik a Felvidéken, az itteni magyar társadalom alapvetően konzervatív, lokalista és nemzeti, az MCC-nek ezért azért megvan a jó híre a Felvidéken, de úgy, mint szellemi műhely. Mint képzési központ, a diákság mindennapi fejlődéséhez hozzájáruló intézmény, még kevésbé ismert” – avat be Pomichal Krisztián, az MCC dunaszerdahelyi központjának igazgatója. Az előtte álló feladatok kapcsán elmondja: a következő hetekben fel fogják keresni a dunaszerdahelyi járás és a szűkebb régió iskoláit. Mint fogalmaz,
„a merítés egyébként elég nagy, a felvidéki magyar diákok száma a járásban jó alapot ad annak, hogy egy erős és jól működő MCC-központ jöjjön létre”.
Általános iskolásokból nagyjából hétezer van a járás magyar iskoláiban, középiskolásokból pedig mintegy 2500-2700 diák – mutat rá, hangsúlyozva, hogy a felvidéki diákok tudásban, tehetségben nem maradnak el az anyaországiaktól. „Rajtunk, az MCC munkatársain múlik, hogy mennyire jó és élő központot tudunk létrehozni, ez egy szép feladat, a közösség szolgálataként fogom fel” – árulja el. Hozzáteszi: a központ egyébként négy emberrel indul, tíz fő körül van a tervezett létszám; meglepően sokan jelentkeztek egyébként.
Azokat, akik attól tartanak, hogy megindul a tehetséges felvidéki diákok „agyelszívása”, ennek ellentmondó, személyes példával nyugtatja meg. „Szerdahelyi születésű vagyok, ide jártam gimnáziumba, Budapesten jártam egyetemre, de szinte azonnal hazatértem, ezt a jó értelemben vett lokálpatriotizmust szeretnénk erősíteni a központtal is Dunaszerdahelyen” – hangsúlyozza. Mint elárulja, ennek kapcsán volt is kérésük az MCC vezetésének: „a hazaszeretet mellett a régiószeretetet, az egész magyar nemzet szeretete mellett a szűkebb pátria szeretete is erősödjék”.
Azon leszek, hogy a hozzánk járó diákok úgy menjenek el akár Magyarországra egyetemre, hogy aztán a megfelelő tudás és lehetőség birtokában hazatérjenek”
– emeli ki Pomichal. Hozzáteszi: „az MCC is hozzájárul ahhoz, hogy legyen egy fejlett, pezsgő szellemi élet itt a Felvidéken, ami aztán segíti, hogy a diákok akár Magyarországról, akár Nyugat-Európából hazatérjenek, mert azt látják, hogy nálunk megvannak ugyanazok a lehetőségek, mint ott. Ezen dolgozunk, hogy meglegyenek”.
Elárulja, hogy az MCC régóta kereste a helyet egy felvidéki központ megnyitására. „Úgy kell belépniük a Felvidékre, hogy kellően nagy legyen a merítés, és hát a Csallóközben van a felvidéki magyarság utolsó tömbje, hiszen a Pozsonytól Királyhelmecig tartó magyar sáv felszakadozóban van, még Komárom, Csallóköz és a galántai járás tartja magát. De persze tovább kell menni majd, nem szabad félbehagyni a munkát, és olyan helyeken is megjelenni, ahol nem feltétlenül van már többségben a magyarság, de összetartó és élő közösség van” – fogalmaz.
Az iskolaigazgatók mindenhol nyitottak az MCC-re, ami szerinte nem csoda, hiszen a kollégium képzései ott kezdődnek, ahol a hagyományos oktatás véget ér. „Egymás vagyunk utalva, ahogy a felvidéki és az anyaországi magyarság is. Egyelőre nagyon pozitívak a tapasztalataim, minden iskolából abszolút támogató álláspontot tapasztaltam, remélem, ez így is marad”.