Mégsem jöttek be a baloldalnak a fiatal, csinos politikusnők

Eva Kaili, a karrierista törtető (2022. december 10.)

A legnagyobb bukást Eva Kaili produkálta, aki az Európai Parlament elnökhelyettesi székéből egyenesen a börtönbe ment. A görög szociáldemokrata politikust társaival 2022 decemberében tartóztatták le, miután nyilvánosságra került, hogy jelentősebb pénzösszeget fogadtak el Katartól azért cserébe, hogy az EU-ban bizonyítsák: Katar alkalmas a labdarúgó világbajnokság megrendezésére.

A cikkben szereplő politikusok közül a legkevésbé Kaili múltja feddhetetlen, amit megkérdőjelezhető üzletkötések tarkítanak. Bukása után a Politico úgy jellemezte:

Kaili 1979-ben Thesszalonikiben született, és apja példáját követve lépett politikai pályára. Karrierje elején több olyan politikusnak is dolgozott, akik később börtönben végezték, vagy súlyos vádakkal kerültek bíróság elé. Sokak szerint a thesszaloniki kezdetek pecsételhették meg Kaili sorsát, aki később saját maga is zűrös üzletekbe keveredett.

A görög politikust 2014-ben választották meg Európai Parlamenti képviselőnek, ahol a második legnépesebb Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége pártcsoporthoz csatlakozva megközelíthető, a médiának szívesen nyilatkozó politikusként ismerhették meg az emberek.

– írták akkoriban. A szépség pedig nem tétlenkedett, képviselőként hatalmas fordulatszámon pörögve igyekezett mindenhol jelen lenni, beleértve a közösségi média platformokat, és EP-képviselőhöz mérten komolyan sikerült felépítenie magát.

A kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy közeli kapcsolatban van a nővére által alapított MADE Group szervezettel, amely valamilyen oknál fogva jelentős összegeket kapott az EU-tól különféle projektek megvalósítására.

Az elmúlt években pedig Kaili tagja volt az Arab-félszigettel való kapcsolatért felelős delegációnak. Feltehetően ez tette lehetővé, hogy bizalmas kapcsolatokat alakítson ki az arab térségben.

A politikusnő szűk egy évvel letartóztatása előtt jutott el karrierje csúcsára, amikor 2022 januárjában az Európai Parlament 14 elnökhelyettesének egyikévé választották.

Kailinek és társainak letartóztatása nagy pofon volt a brüsszeli baloldalnak, akik korábban sokat kritizálták a világbajnokságot rendező Katart a bevándorló munkások és az LMBTQ személyek jogainak megsértése miatt.

Jacinda Ardern, a nagybetűs nő (2023. január 19.)

Jacinda Ardern 2017-től 2023-ig volt Új-Zéland miniszterelnöke, mielőtt január 19-én kiégésre hivatkozva lemondott tisztségéről. A lemondása időpontjában is mindössze 42 éves Ardern volt a tökéletes, liberális nő és anya mintapéldája, sőt, egyesek szerint örökre beírta magát a történelembe. Jacinda Ardern 1980-ban született egy kétgyermekes mormon család második lányaként az ország északi részén található Hamiltonban, de még időben rájött, hogy vallása túlzottan kirekesztő az LMBTQ+ személyekkel kapcsolatban, ezért 2005-ben feladta hitét. 2008-ban az új-zélandi munkáspártban pedig már a homoszexuálisok házassághoz való jogáért kampányolt.

A 2017-ben, 37 évesen miniszterelnökké választott politikusnő sok dicséretet kapott a médiában, hogy a hatalmas ellenszélben, nőies, kedves természetével tudott érvényesülni a férfiak között, és nem a másik nem jellegzetes tulajdonságait felvéve próbált kitűnni közülük. Azt, hogy nemcsak politikusként, de nőként is megállta a helyét, az is mutatja, hogy első miniszterelnöksége alatt adott életet kislányának. Igaz, ő is elismerte, hogy élettársa igazi háztartásbeli, és az esküvőt is halasztani kellett, mert Ardern nem ért rá kormányfői teendői mellett a lagzi szervezésére.

A miniszterelnök lemondását követően sokat cikkeztek arról is, mennyire nagy népszerűségnek örvendett az új-zélandiak körében.

Ardern pedig kisebbséggel került kormányra. A második alkalommal már valóban sikerült többséget szerezni, igaz, első miniszterelnökségével kapcsolatban is több kritika érte. Egyrészt a koronavírus ideje alatt az ország gazdasága lényegesen visszaesett, mivel Ardern szigorú kijárási korlátozásokat rendelt el és nem helyezett elég hangsúlyt a gazdaság fenntartására. Bár az intézkedéseknek köszönhetően az ország gyorsan kilábalt a betegségből és mindössze 25-en vesztették életüket a járvány miatt, a The Guardian a járványkezelés több kritikusát is idézte. Egyik olvasójuk például nem tudja megbocsátani a miniszterelnöknek, hogy 2021-ben nem búcsúzhatott el haldokló édesanyjától. Mások szerint a politikus erőszakkal és önkényesen zárta el a szigetország lakóit a külvilágtól.

Emellett azért is sokan kritizálták, mert nem tartotta be az egyik legfontosabb választási ígéretét, és nem sikerült láthatóan csökkentenie az országban a gyermekszegénységet. Bár 2018 áprilisában nagy visszhangja volt, hogy egy maori köpenyben látogatta meg Erzsébet királynőt, az őslakosok körében továbbra is minden negyedik gyerek súlyos szegénységben élt.

2023. január 19-i lemondását megelőzően már jelentősen visszaesett a politikusnő támogatottsága.

Ennek ellenére hangsúlyozta, hogy nem a támogatottsága csökkenése, hanem kiégése miatt lép vissza idő előtt hivatalától. Mint Ardern legtöbb lépését, a nemzetközi média ezt a bejelentést is elismeréssel fogadta, amely szerintük a politikusnő bátorságáról és elhivatottságáról árulkodik. Mintha nem tudna rosszat tenni, akárhogy is erőlködik. És mégis, a korábban „liberalizmus világitótornyaként” és „anti-Trumpként” is emlegetett szupernő (bár ő maga kérte, hogy ne hívják így, mert egy nőtől sem várható el, hogy szupernő legyen) 42 évesen már ott tart, hogy kiégett a politikában. Újabb csinos, fiatal nőt vesztett el a baloldal.

Sanna Marin, a bulikirálynő (2023. április 2.)

S végül itt van Sanna Marin, aki 2019 decemberétől volt Finnország miniszterelnöke, de április 2-án pártjával csak a harmadik helyen futottak be a választásokon.

A nemzetközileg leginkább vad bulizásairól ismert fiatal politikust szintén szívesen mutatják be a demokrácia mintapéldájaként,

2019 áprilisában, amikor a szociáldemokrata párt nyerte a választásokat, még nem ő volt a miniszterelnök-jelölt, hanem elődje, Antti Rinne. Marint a férfi lemondása után választotta meg a parlament, aki ezzel 34 évesen minden idők legfiatalabb miniszterelnöke lett. Közvetlenül megválasztása előtt a Rinne kormány közlekedési és hírközlési minisztere volt.

Marin kormányzásának két legjelentősebb kihívása a koronavírus járvány kezelése és a szomszédban kirobbant orosz-ukrán háború volt. Ami a járványkezelést illeti, egy felmérés szerint az ország lakosságának 85 százaléka elégedett volt a miniszterelnök stratégiájával. Új-Zélandhoz hasonlóan Finnországban is komoly intézkedéseket hoztak. Kijárási tilalmat vezettek be, bezárták az iskolákat, jelentősebb intézményeket, valamint nagy hangsúlyt fektettek a lakosság beoltatására is. Ennek köszönhetően az ország az európai átlagnál hamarabb lábalt ki a betegségből és a lezárások miatt felmerült gazdasági nehézségekből.

Ugyanakkor a koronavírus járvány vezetett a csinos politikusnő egyik legnagyobb botrányához is. 2021 decemberében nagy felháborodást keltett, hogy a világjárvány közepette Marin egy éjszakai klubba ment szórakozni, azt követően, hogy találkozott egy COVID19-fertőzött képviselővel. Az eset másnapján a miniszterelnök nyilvánosan bocsánatot kért.

Az orosz-ukrán háború nagyon nehéz helyzetbe hozta Finnországot, mivel a legtöbb európai országgal ellentétben nem élvezhették a NATO védelmét egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért Marin azt látta a legjobb döntésnek, ha országa csatlakozik a katonai szövetséghez. Ezt végül sikerült is véghez vinnie, ám ironikus módon április 2-án, két nappal a hivatalos csatlakozás előtt a finnek úgy döntöttek leváltják a baloldali kormányt.

A látszat ellenére elégedetlenek voltak Sanna Marin kormányzásával, és nem csupán a kormányfőről tavaly augusztusban kikerült részeg felvételek miatt. A választópolgárok egyértelműen a jobboldal felé fordultak: a szavazatukat leadók kétharmada szavazott jobboldali, míg mindössze egyharmada baloldali pártra.

A szociáldemokraták ellenfelei sokszor hozták fel Marinnal szemben azt a kritikát, hogy túlköltekezik. Súlyos összegeket költött az egészségügyre, az oktatásra és az idősgondozásra, amely jelentősen megrövidítette az államkincstárat. A NATO-csatlakozással pedig újabb kiadásokra fog kényszerülni az új kormány, hiszen meg kell erősíteni az ország katonai védelmét.

Marin vereségével újabb befolyásos női politikus került ki a képből. A Forbes pedig a finn választás után nem sokkal arról cikkezett, hogy az utóbbi események azt mutatják: női politikus egy „veszélyeztetett faj” lehet. A jobboldalon ugyanakkor felemelkedőben van a politikusnők csillaga. Olaszországban tavaly októberben választották meg Giorgia Melonit, az ország első női miniszterelnökét, ahogy Magyarországon is tavaly óta van először női köztársasági elnök Novák Katalin személyében az ország élén.

Nyitóképünkön Sanna Marin rajongótábora által terjesztett kép a 9gag.com weboldalról – finn rajongói ugyanis teleszórták az internetet Sanna Marint macskanőként ábrázoló képekkel.