Most kiderül, van-e élet a Jupiter holdjain

Útjára indult Európa első Jupiter-szondája, a bolygó jeges holdjait felderítő JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer). A szonda elkészítésében magyar kutatóintézetek és cégek is közreműködtek.

A szondát pénteken, magyar idő szerint 14:15-kor lőtték ki a Francia Guyana-i Kourou közelében található európai űrkikötőből, és várhatóan nyolc év múlva, 2031. júliusában érkezik meg a Jupiterhez.

A JUICE többek között primitív létformák jeleit, valamint az élet létrejöttéhez szükséges feltételeket fogja kutatni a gázbolygón és és annak három jeges holdján (Europa, Ganymedes és Callisto). A szonda a Ganymedes körül fog pályára állni, majd küldetése végén, 2035-ben becsapódik a hold felszínébe.

Jeges felszíne alatt feltehetően folyékony vízréteg, egy óceán található.

A fedélzeti műszerek közül a magnetométer (J-MAG) és a részecskesugárzási környezet vizsgálatára készült műszeregyüttes (Particle Environment Package, PEP) fejlesztésében és tesztelésében az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont és az SGF Kft. munkatársai is részt vettek. Az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai pedig a magnetométer adatainak feldolgozásában és értelmezésében vállalnak szerepet. A miskolci Admatis Kft. többrétegű fólia alapú hővédő borítást készített a PEP egyik egységéhez.

A CSFK munkatársaként a küldetésben részt vevő Frey Sándor asztrofizikus írása szerint a JUICE megépítésekor számos technológiai kihívással kellett megbirkózni. Ilyen a Jupiternél található erős mágneses tér és a sugárzási környezet, amelytől minél hatékonyabban meg kell tudni védeni az érzékeny műszereket. A Naptól ekkora távolságban a napelemes energiatermelés is nehézséget okoz, ezért az űrszondára egy 85 négyzetméter összfelületű óriás napelemtábla került. A hőmérséklet a Jupiternél mínusz 230 Celsius-fok, a Vénusz melletti elrepüléskor pedig plusz 250 Celsius-fok is lehet, ami szintén nagy kihívást jelentett a berendezések tervezésekor.

Eddig két (amerikai) űrszonda keringett a Jupiter körül, a Galileo (1995-2003) és a Juno (2016 óta).

Ugyancsak ennek a szondának az eredménye a Ganymedes mágneses terének felfedezése. A most is működő Juno fő eredményei a Jupiter légkörével és a bolygó belső magjával kapcsolatosak. A két amerikai űrszonda eredményei olyan újabb kérdéseket vetettek föl, amelyek megválaszolására a JUICE lehet alkalmas.

Az űrszonda az Európai Űrügynökség (ESA) programja keretében mintegy 1,6 milliárd euró költséggel épült. A JUICE munkálataiba számos más ESA-tagország intézményei is bekapcsolódtak, emellett az amerikai, japán és izraeli űrügynökségek is hozzájárultak a programhoz.

(MTI)

Nyitókép: Pixabay