Az amerikai lap megfejtette: a magyar kormány „erőd-nacionalizmust” épít
A dél-koreai puccskísérlet és a magyar államberendezkedési modell okán értekezik a The New York Times vendégszerzője a liberális világrend látványos hanyatlásáról.
Címkéző kifejezésektől hemzsegő cikket publikált a német lap a magyar és német gazdaság kapcsolatáról.
A lap online felületén közölte Michael Sauga véleménycikkét Orbán „maffiaállamáról”. Szerinte miközben Orbán Viktor egy olyan „urambátyám gazdasággá” alakítja országát, amely az OLAF szerint az egyik legkorruptabb Európában, olyan vállalatok, mint a Bosch és a BMW, a ThyssenKrupp és az Audi többtízmilliárdot fektetnek be az országban. Alacsony adókkal és bérekkel csalogatják oda őket, és a németipar képviselői Orbán „következetes gazdaságpolitikáját” dicsérik, aki köszönetképpen „barátjának” minősíti a Daimler vezető lobbistáját, Eckart von Klaedent.
Úgy véli, Orbán „EU-ellenes nacionalizmusa” azonban most már egyre inkább a német befektetők ellen irányul, mint azt a Spiegel „feltárta”. Azokban az ágazatokban, amelyeket a kormányfő „stratégiai fontosságúnak” minősít, Németország sikeres vállalkozóit „módszeresen kiszorítják” a piacról, írja. „Először a hatóságok különadókkal és bürokratikus zaklatással terrorizálják őket. És amikor már eléggé megviselte őket a zaklatás, felvásárlási ajánlatokat kapnak magyar vállalkozóktól, akik mögött gyakran Orbán rokonai, pártbarátai vagy kegyeltjei állnak.
Már a konzervatív német politikusok is maffiamódszerekről beszélnek,
de a helyi gazdaság képviselői úgy tűnik, hogy ezt csak félig-meddig tartják rossznak” – fogalmaz Sauga.
„Illetékes funkcionáriusaik” kötelességtudóan panaszkodnak az egyes tagvállalataik elleni elnyomásról, írja. Ugyanakkor üdvözlik Magyarország „kiváló helyzeti tényezőit, különösen az exporterős ágazatokban”, és „konstruktív párbeszédet” javasolnak a budapesti kormánnyal. Moritz Schularick, Christoph Trebesch és Manuel Funke közgazdászok az elmúlt száz év populista rendszereiről készített átfogó empirikus tanulmányukban kimutatták, hogy a vállalkozáspárti populisták közül sokan képesek voltak gazdasági fellángolást előidézni.
Hosszú távon azonban, elemezget a cikkíró, gazdaságaik lényegesen alacsonyabb növekedési rátát mutattak, mint a hasonló demokráciák.
„Ha a német üzleti élet képviselői azt hiszik, hogy ügyes manőverezéssel kivehetik a részüket, akkor az állami gengszterizmus cinkosai lesznek.
Ez nem azt jelenti, hogy a BMW-nek vagy az Audinak abba kellene hagynia a magyarországi üzleti tevékenységét, hanem azt jelenti, hogy ki kell állniuk, amikor Orbán Viktor megcsúfolja a közös egységes piac elveit” – írja Michael Sauga.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor