Szép dolog egy bűnszervezettel szembefordulni, és kibeszélni onnan

Az ilyet pentitónak hívja az olasz köznyelv. És nem miniszterelnök szokott lenni belőlük, hanem fegyenc némileg enyhébb ítélettel.

Címkéző kifejezésektől hemzsegő cikket publikált a német lap a magyar és német gazdaság kapcsolatáról.

A lap online felületén közölte Michael Sauga véleménycikkét Orbán „maffiaállamáról”. Szerinte miközben Orbán Viktor egy olyan „urambátyám gazdasággá” alakítja országát, amely az OLAF szerint az egyik legkorruptabb Európában, olyan vállalatok, mint a Bosch és a BMW, a ThyssenKrupp és az Audi többtízmilliárdot fektetnek be az országban. Alacsony adókkal és bérekkel csalogatják oda őket, és a németipar képviselői Orbán „következetes gazdaságpolitikáját” dicsérik, aki köszönetképpen „barátjának” minősíti a Daimler vezető lobbistáját, Eckart von Klaedent.
Úgy véli, Orbán „EU-ellenes nacionalizmusa” azonban most már egyre inkább a német befektetők ellen irányul, mint azt a Spiegel „feltárta”. Azokban az ágazatokban, amelyeket a kormányfő „stratégiai fontosságúnak” minősít, Németország sikeres vállalkozóit „módszeresen kiszorítják” a piacról, írja. „Először a hatóságok különadókkal és bürokratikus zaklatással terrorizálják őket. És amikor már eléggé megviselte őket a zaklatás, felvásárlási ajánlatokat kapnak magyar vállalkozóktól, akik mögött gyakran Orbán rokonai, pártbarátai vagy kegyeltjei állnak.
Már a konzervatív német politikusok is maffiamódszerekről beszélnek,
de a helyi gazdaság képviselői úgy tűnik, hogy ezt csak félig-meddig tartják rossznak” – fogalmaz Sauga.
„Illetékes funkcionáriusaik” kötelességtudóan panaszkodnak az egyes tagvállalataik elleni elnyomásról, írja. Ugyanakkor üdvözlik Magyarország „kiváló helyzeti tényezőit, különösen az exporterős ágazatokban”, és „konstruktív párbeszédet” javasolnak a budapesti kormánnyal. Moritz Schularick, Christoph Trebesch és Manuel Funke közgazdászok az elmúlt száz év populista rendszereiről készített átfogó empirikus tanulmányukban kimutatták, hogy a vállalkozáspárti populisták közül sokan képesek voltak gazdasági fellángolást előidézni.
Hosszú távon azonban, elemezget a cikkíró, gazdaságaik lényegesen alacsonyabb növekedési rátát mutattak, mint a hasonló demokráciák.
„Ha a német üzleti élet képviselői azt hiszik, hogy ügyes manőverezéssel kivehetik a részüket, akkor az állami gengszterizmus cinkosai lesznek.
Ez nem azt jelenti, hogy a BMW-nek vagy az Audinak abba kellene hagynia a magyarországi üzleti tevékenységét, hanem azt jelenti, hogy ki kell állniuk, amikor Orbán Viktor megcsúfolja a közös egységes piac elveit” – írja Michael Sauga.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor