A nyugati ember és mi sem, nagyon nagyon régen nem nézünk már magunkba.
„Megtanultunk együtt élni a háborúval, és azokkal a szavakkal, kifejezésekkel, amelyek a következményeit jelölik, magyarázzák. Gazdasági válság, szankciók, infláció, hadifoglyok, elesettek, hősi halottak, sebesültek, frontkórház, fegyvergyártás, hadiipar, lőszer, légvédelmi rakétarendszerek, vadászképek, fronton harcoló kárpátaljai katonák, geopolitika, hatalmi átrendeződés, álhírek, dezinformáció, rakétatámadás, siklóbomba, nukleáris fenyegetés és még számtalan más. Átfordult a világ, már a háború a megszokott napi rutin, a bahmuti hadijelentésekre egy pillanatra, igaz tényleg csak egy pillanatra, mindenki odafigyel.
A nagy háborúk idején, így mesélték nekem, nagy- déd- és ükszüleink sokszor érezték úgy, egy-egy pillanatra, hogy Isten elhagyta a világot, a sorsára hagyta. A kereszténység ünnepei, így a húsvét is, világosan beszélnek az ember problémáiról, arról, hogyha Isten magára hagyná a világot, mit is lennénk képesek még tenni magunkkal. Arról, hogy mire van szükségünk ahhoz, hogy élhessünk, hogy békében élhessünk. A XXI. század húsvétjai, talán már a XX. század végének ünnepei is arról szóltak, szólnak, hogy elfelejtettük, Jézus és az előző generációk tapasztalatai mit is üzentek nekünk az életről, a boldogságról, a túlélésről, a magunkkal szembeni és a mindenki mással szembeni kötelességeinkről. (...)
Sajnos az elmúlt évtizedek Békéje nem a közös művünk volt, csak egy történelmi véletlen, a csillagok szerencsés együttállása, hozzászoktunk, hogy nem kell tennünk semmit érte, van az magától. Most derül ki, hogy mennyi embernek, mennyi mindent kellene tennie érte, hogy újra meglegyen, nem mint milliónyi áldozat élete és sokmilliónyi szenvedő és gyászoló szenvedése által kivívott győzelem eredménye, hanem mint a jóakarat és józan ész diadala a gonosz fölött. Ezt most nem Isten teszi velünk, hanem mi tesszük egymással és magunkkal. A nyugati ember és mi sem, nagyon nagyon régen nem nézünk már magunkba. Imára nem hallgató hatalmas erőket engedtünk elszabadulni, akik nagyon is emberi teremtmények, akiktől nekünk kell megmentenünk magunkat és mindenki mást is.”
Nyitókép: Képernyőfotó
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
A 64 éves tábornokot súlyos állapotban szállították kórházba.
Jó, akár el is kezdhetjük, hogy kinek miért kell bocsánatot kérnie; Trianonért, a munkácsi turulért, Sebestyén Józsefért. Ungváry Zsolt írása.
„Felszólítjuk az európaiakat, felszólítjuk Brüsszelt, hogy ne akadályozzák a béketörekvéseket” – mondta Szijjártó Péter.
„Ukrajna és Oroszország nagyon közel áll a háború rendezéséhez” – mondta az amerikai elnök.
Ebből nehezen lesz béke.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
Visszafordíthatatlan a baj: Nyugaton most jönnek rá, hogy a migráció nem játék.
A robbanás hat embert sebesített meg, köztük egy ötéves gyereket.
