Nem is gondolnánk, mivel jár az elhízás – derül ki a WHO edzéssel kapcsolatos jelentéséből

Lehangoló jelentést adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, mely alapján évente több milliárd eurót egészségügyi kiadást lehetne Európa-szerte megmenteni, ha az uniós állampolgárok egészségesebben élnének, többet mozognának és helyesebben étkeznének. 

A jelentés kiemeli, a legnagyobb probléma a mozgásszegény életmóddal van, ami egyre jobban terjed a kontinensünkön, hiszen a sportolás hiánya a fizikai mellett a mentális egészségünkön is ronnt.

Hogy állunk a rendszeres testmozgással?

A kutatás rámutatott, hogy az Európai Unió állampolgárainak közel fele egyáltalán nem végez testmozgást. Amennyiben ezen sikerülne javítani, úgy több ezer ember élhetne hosszabb életet. A „Step up!” névre keresztelt WHO-OECD felmérés szerepel, hogy Európában

A legsportosabbak a finnek, akiknek mindössze 19 százaléka él mozgásszegény életmódot, a leglustábbak pedig a portugálok, akiknek csaknem fele, 46 százalékuk él helytelenül. Kiemelték, hogy a dél-európai országokban az egyik legrosszabb a helyzet, arányaiban ott sportolnak a legkevesebbet. 

Európában az emberek csaknem fele sosem sportol

A helyzetet súlyosbítja, hogy a felmérésben részt vevők 45 százaléka egyáltalán nem végez fizikai aktivitást, míg minden ötödik uniós állampolgár a statisztikák szerint csak ritkán végez aktív testmozgást. 

A listában utolsó portugáloknál a felnőttek háromnegyede nem mozog eleget. A válaszadók több mint fele kiemelte, azért mozog, hogy javítson egészségi állapotán, ez a WHO-OECD elemzés szerint nagyságrendekkel előz meg minden más érvet. 

A fizikai aktivitás és mozgás elengedhetetlen az egészséghez, mégsem csinálja mindenki

A felmérés rámutat többek között arra is, hogy a nemzetközösségben határozott összefüggés van a fizikai aktivitás, valamint a nem, az életkor, a gazdasági helyzet, de még az iskolai végzettség között is. Abban nagy meglepetés nincs, hogy az idősebbek ritkábban sportolnak, azonban kiderült, hogy 

Míg a férfiak 40 százaléka válaszolt úgy, hogy nem mozog, a nőknél ez a szám 49 százalékos. Látványos eredmény jött ki az életkorok tekintetében is, míg a 15-24 éves korosztály 54 százaléka végez rendszeres testmozgást, addig ez a szám a 25-39 évesek körében 42 százalék, a 40-54 éveseknél 32-re csökken, az 55 év felettiek 21 százaléka mozog. 

Keveset mozognak a felmérés szerint azok is, akik 20 éves koruk után is folytatták tanulmányaikat, a körükből kerülnek ki legtöbben azok, akik idősebb korukra egyáltalán nem végeznek testmozgást. 

Nem kell élsportolni, az egészséges testmozgás is sokat segít

A WHO szerint a legtöbben azt válaszolták, hogy a munka és az egyéb elfoglaltságok miatt kevés az idejük, mikor mozoghatnának, míg felnőtt lakosság negyedéből hiányzik a motiváció. Nem tett jót a covid sem, a válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy a világjárvány előtt bár ritkán, de rendszeresen mozgott.

A felmérésben résztvevő felnőttek csak 34 százaléka mondta azt, hogy ugyanannyit mozog jelenleg, mint a covid előtt. 

Az állam sem örül

Az Egészségügyi Világszervezet és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet közös kutatása szerint hetente legalább 150 perc fizikai aktivitás már nagyon sokat segítene rajtunk: két hónappal emelkedne ezáltal a teljes népesség várható élettartama, hét és fél hónappal pedig azoknak a várható élettartama is növekedne, akik eddig egyáltalán nem mozogtak. 

Az OECD ráadásul komoly megtakarítást tudna realizálni az állam az egészségügyön, ha mindenki legalább heti 150 percet mozogna. A kutatásuk szerint évente 7,7 milliárd (!) eurónyi összeg maradna az államkasszában. Itt leginkább Németország, Olaszország és Franciaország érintett, akik mind egymilliárd eurót spórolhatnának meg ezzel. A felmérést 2022. áprilisa és májusa között végezte a két szervezet. 

Mi a helyzet itthon?

Az Elhízástudományi Világszövetség idei jelentések szerint hazánkban a férfiak és a gyermekek körében emelkedik jelentősen az elhízottak aránya. Mint írták, Magyarország felnőtt lakosságának 36 százaléka lesz túlsúlyos 2035-re. Állításuk szerint, ha ez valóra válik, hazánk az éllovasok között lesz ebben a rangsorban.

Az Európai Unió által egy már korábban közzétett jelentésben azt írták, hogy a testmozgásnak több fontos egészségügyi hatása van. Ilyen például, hogy csökkenteni lehet a szív-érrendszeri betegségek kockázatát, csökkenteni lehet a magas vérnyomás kialakulásának esélyét, javítja a szív és a tüdő működését, valamint csökkenti a cukorbetegség kialakulását is. 

– szögezték le, majd úgy folytatták, hogy bizonyos daganatok, mint a mellrák, a prosztatarák vagy a vastagbélrák kialakulásának esélyét is csökkenti a rendszeres sport. 

Nyitókép: Lino Mirgeler / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP