Még hosszan citálhatnám a svéd és a finn vezető politikusok sértéseit.
„Oda jutottunk, hogy gyakorlatilag már minden uniós hatáskörbe tartozik, akkor is, ha a csatlakozási szerződésben feketén-fehéren az ellenkezője szerepel. Hogy az oktatás nemzeti hatáskör? Tesznek rá. Nagy összegben fogadok rá: az uniós bíróság hamarosan kimondja, hogy az óvodákból, iskolákból nem tilthatók ki a genderaktivisták, a gyermekvédelmi törvényt el kell törölni. S közben a nyugati politikusok hónapok óta arról hazudoznak, hogy a magyar kormány üldözi a homoszexuálisokat.(...)
A napokban magyar küldöttség utazott Svédországba, Finnországba. Azért, hogy ha már annyira szeretnének csatlakozni a NATO-hoz, és ehhez a mi támogatásunkat is kérik, a jövőben szíveskedjenek kevesebbet hazudozni rólunk. Szálljanak le a magas lóról. Regényeket lehetne megtölteni annyi hazugsággal, amennyit az elmúlt években ránk szórtak. Lapunk (a teljesség igénye nélkül) válogatást közölt e rágalmakból, íme néhány ezek közül. Magyarországon és Lengyelországban »a demokráciát lépésről lépésre kiüresítik. A szabad médiát és az akadémiát korlátozzák, ahol a klímaválság tagadását és összeesküvés-elméleteket terjesztenek, ahol a nők és LMBT-személyek jogait behatárolják, és ahol a zsidók és más csoportok elleni fenyegetés növekszik« – hazudta Stefan Löfven volt svéd miniszterelnök.
Ezt pedig Jessika Roswall, Svédország Európa-ügyi minisztere: »Magyarország legutóbbi LMBT-ellenes szabálya az utolsó csepp kell hogy legyen. Az EU-nak határozottan kell cselekednie, és az új kondicionalitási mechanizmuson keresztül befagyasztani minden Magyarországnak járó uniós forrást.« Jyrki Katainen volt finn miniszterelnök pedig így támadt nekünk: »Magyarországon az állam korlátozta a bíróságok függetlenségét és a sajtó szabadságát. Ez egy olyan fejlődés, aminek nem szabad folytatódnia. A helyzet odáig fajult, hogy már megkérdőjelezhető, függetlenek-e a bírósági eljárások ezekben az országokban, független-e a média, és az emberek szabadon élhetik-e azt az életet, amit akarnak.« Még hosszan citálhatnám a svéd és a finn vezető politikusok sértéseit. Akik most – persze – elvárják, hogy támogassuk a NATO-csatlakozásukat.”
Nyitókép: MTI/AP/Michael Probst
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
Nyíltan beszélt erről az orosz külügyminiszter-helyettes.
Radoslaw Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva.
Nem az oroszok felől.
Időről időre felbukkan a belga hadsereg a hírekben, és egyszer sem pozitív értelemben. A lőszerhiány például már olyan aggasztó méreteket öltött, ami az ország védelmi képességeit a nulla felé közelíti.
A berlini kabinet tudta, hogy az atomerőművek leállítása rossz ötlet, mégis megtették. Most pedig állítják, hogy a Cicero magazin ferdít.
Az Origo tényfeltáró cikke szerint amennyiben Magyar Péter mögött materiális értelemben is megjelenik a külföldi támogatás, az már komoly szuverenitási aggályokat vet fel.
