Az FBI korábban „mérsékelt bizalommal” arra a következtetésre jutott, hogy a világjárvány valószínűleg egy laboratóriumi szivárgás eredménye volt, és továbbra is kitart ezen álláspontja mellett. A tisztviselők nem közölték, hogy kiadják-e a jelentés titkosítás nélküli változatát.
„Körülbelül 10-15 százalék valószínűséget adtam neki még korábban, hogy a covid laborszökevény”
– reagált a hírre Rusvai Miklós. Mint a virológus hozzáteszi, ő továbbra is 80-85 százalékos esélyét látja annak, hogy a vírus természetes eredetű, tehát valahogyan állatról tevődött át az emberre. Míg annak, hogy a vírus szándékosan került a légkörbe, nullától három százalékos valószínűséget ad. Szerinte a laborszivárgás jó eséllyel benne van a pakliban, de még mindig nem bizonyosodott be. „Vagyis ez még nem általánosan elfogadott nézet” – mutat rá a szakértő. Mint virológus hozzáteszi, az amerikai szaktárca nyilatkozatával a laborszökevény-elmélet csak egy újabb támpontot kapott, ha úgy tetszik ez is csak egy újabb vélemény a sok közül – hűti a kedélyeket.
A laborszökevény-elmélet
Már a járvány kitörésének pillanatától elterjedt a gyanú, hogy a vírus nem természetes eredetű. A „laborszökevény-elmélet” hívei abból indulnak ki, hogy amikor egy laboratóriumban a denevérvírusokat tanulmányozták, korábban minden különösebb extra óvintézkedés nélkül tették ezt, hiszen úgy tudták, a denevérvírusok közül nem volt emberre veszélyes. Ez szerintük potenciálisan számos vészhelyzethez vezethetett banális balesetekből is: például valamelyik labormunkás elejtette a lombikot, a vírust pedig belélegezte valaki, akinek aztán a szervezetében emberi vírussá alakult át a kórokozó. Utána kikerült a laboratóriumból, tehát egy véletlen laboratóriumi fertőzés következtében az ott dolgozó emberekről jutott ki a külső világba – magyarázza a lehetséges egyik forgatókönyvet a virológus.