Már a járvány kitörésének pillanatától elterjedt a gyanú, hogy a vírus nem természetes eredetű. A „laborszökevény-elmélet” hívei abból indulnak ki, hogy amikor egy laboratóriumban a denevérvírusokat tanulmányozták, korábban minden különösebb extra óvintézkedés nélkül tették ezt, hiszen úgy tudták, a denevérvírusok közül nem volt emberre veszélyes. Ez szerintük potenciálisan számos vészhelyzethez vezethetett banális balesetekből is: például valamelyik labormunkás elejtette a lombikot, a vírust pedig belélegezte valaki, akinek aztán a szervezetében emberi vírussá alakult át a kórokozó. Utána kikerült a laboratóriumból, tehát egy véletlen laboratóriumi fertőzés következtében az ott dolgozó emberekről jutott ki a külső világba – magyarázza a lehetséges egyik forgatókönyvet a virológus.
Ezt az elméletet támasztja alá szerinte, hogy még az első hivatalosan elismert eset előtt három – a Vuhani Virológiai Intézetben dolgozó – labormunkás orvosi kezelésre szorult légzőszervi betegséggel. Ezt tekinti bizonyítéknak az amerikai Energiaügyi Minisztérium is, aminek felügyelete alá számos víruslaboratórium is tartozik.
„Mindenesetre azt tudni kell, hogy az említett beteg labormunkások leletei és mintái sem állnak rendelkezésre, tehát nem tudjuk, hogy ők valóban covidban szenvedtek-e” – mutat rá. „Csak azt tudjuk, hogy légzőszervi betegségben szenvedtek” – hangsúlyozza.