Állampolgárság vásárlása: így menekülne biztonságos helyekre a világ elitje

Sokan hajlandóak a mai világban óriási összeget kifizetni egy névleges állampolgárságért, egy másodlagos útlevélért biztonságérzetük növelése érdekében. A Henley & Partners, a világ vezető útlevél-közvetítő cége azt közölte, hogy

Úgy tűnik, az amerikaiak először válnak az első számú befektetővé ezekben a programokban. Célországok elsősorban Málta, de karibi St. Kitts és Nevis, St. Lucia, Dominika, valamint Antigua és Barbuda is szerepel a listán.

A Huffington Post szerzője, Molly Redden beszámol arról: furcsa reklám e-mailt kapott a karibi St. Kitt és Nevis szigetországából, ami arról szólt, hogy rövid ideig érvényes ajánlatot kapott tőlük egy állampolgárság kedvezményes megvásárlására, potom 125 ezer dolláros (43 millió forintos) diszkontáron.

Az újságíró nem is értette, miért kapott ilyen üzenetet: ugyan szakterülete a vagyonos életmódról, gazdaságról való riportozás, de nem áll módjában ekkora összeget kipengetni egy karibi állampolgárságért.

Milyen országokból érkeznek a befektetők?

Mint a Huffington Post cikkéből kiderül, az állampolgársági biznisz nagyon pörög most a világban, tízezrek fizetnének egy-egy újabb állampolgárságért. Leginkább olyan országokból jelentkeznek, ahonnan nehéz kinyitni a nagyvilágra – Kína, Oroszország, India, a Közel-Kelet vagy a globális Dél más országai –; miközben egy amerikai útlevéllel gyakorlatilag mindenhová el lehet jutni.

A Covid-járvány azonban ebben is változást hozott: országok tucatjai zárkóztak be az amerikaiak beengedése elől, a járvány ottani pusztítása miatt. És, írja a HuffPo szerzője,

Kristin Surak, a London School of Economics oktatója szerint „a nagyon vagyonos emberek nagyon-nagyon óvatosak, szinte paranoiásak. Rengeteg pénzük van, és sokat tesznek azért, hogy az biztonságban legyen – jöhet egy második, sőt harmadik állampolgárság, B-, C-, D-tervek.”

Surak úgy fogalmaz: „Egyre több az Armageddon-amerikai, akik szerint vagy a »kommunista« Joe Bidenék, vagy a »fasiszták« veszik át a hatalmat az országban”.

Az állampolgárság mint áru

És mivel az ukrajnai háború vagy épp Kína helyzete miatt az állampolgárság-bizniszben utazók hagyományos területei meggyengültek, örömmel nyitnak az aggódó amerikai elit felé is. A Henley & Partners tanácsadója szerint a vagyonos amerikaiak az elmúlt évek tapasztalatai szerint egyszerűen rugalmasságot és szabadságot akarnak, hogy soha többé ne legyenek korlátozva a világ körüli utazásokban és bizniszekben.

A Huffington Post szerzője részletesen leírja egy ál-tárgyalását egy ilyen állampolgárság-üzletkötővel, ami Zoom-videóchat formájában történt meg, s ami miatt még saját lakását is átrendezte, hogy gazdagabb embernek tűnjön. Az üzletkötő pont arról kezdett beszélni, amit az újságíró feltételezett: hogy

és ígérik a biztos B-opciók garantálását.

Mint kiderült, egy máltai állampolgárság kapcsán (ami egyet jelent egy európai uniós állampolgársággal, amivel bárhol lehet élni az EU-ban) csak az igénylés 750 ezer euróba (285 millió forintba) kerül, majd a további díjakkal együtt végül több mint egymillió dollárt (380 millió forintot) kell fizetni a máltai befogadásért. Sőt, még ezen felül 10 ezer eurót kell adományozni egy máltai kulturális szervezetnek, valamint vagy venni vagy pedig öt évig bérelni egy komolyabb máltai ingatlant.

Máltán túl olcsóbb lehetőségeket kínálnak az apró karibi szigetországok, ahol már akár potom 100 ezer dollárért (35 millió forintért) meg lehet kapni az állampolgárságot, néhány hónap átfutás után. 

Egy másik állampolgársági tanácsadó arról beszél a Huffington Postnak: „Az emberek lassan felfogják, hogy ez már nem az az Amerika, amiben felnőttek. Egyre ellenségesebbé válik. Nem azt mondom, hogy attól félnek, hogy megtámadják őket. De vannak olyan politikai változások, amik elidegenítenek bizonyos típusú embereket”. Az ő kuncsaftjai között vannak kaliforniaiak, akik a helyi szélsőséges időjárástól tartanak, vagy épp a téves járványpolitikától.

– írja a lap.

Kik vásárolnak állampolgárságot?

Peter Thiel amerikai tech guru például Új-Zélandra vágyott, és nagylelkű szponzorációinak köszönhetően még külön kivételt is kapott a szigorú új-zélandi állampolgárság-szerzési szabályok alól.

A Mandiner januárban írt arról: egyre több ingatlant vásárolnak fel gazdag külföldiek Mallorcán. A Deutsche Welle rámutat: a spanyolországi szigetlakóknak elegük van abból, hogy alul maradnak az ingatlanháborúban, és azt fontolgatják: betiltják a külföldiek ingatlanszerzését.

Az ingatlanok vásárlása, valamint az ingatlan befektetés az orosz-ukrán háború ideje alatt sem állt le. Hiszen míg a németek például leginkább Mallorcát és Görögországot célozták meg,

Az orosz állampolgárok rekordszámú lakást vásároltak Törökországban tavaly – írta meg a Világgazdaság.

Az oroszok nemcsak befektetésképpen veszik a lakásokat, hanem tömegesen telepednének le Törökországban. Állampolgárságot azonban csak azok kaphatnak, akik legalább 400 ezer dollárért vásárolnak ingatlant.

A nagy vásárlói érdeklődésnek köszönhetően kilőttek az árak is. A Knight Frank ingatlan-tanácsadó szerint az általuk vizsgált 56 ország között leggyorsabban a törökországi négyzetméterárak drágultak a tavalyi év utolsó negyedévében. Emellett a cég lakásárindexe 57,6 százalékos növekedést ért el, ami szintén csúcs.

De már a világ legtávolabbi csücskeiben is felfedezték a bizniszben rejlő lehetőségeket: a csendes-óceáni Vanuatu szigetországáról a Makronóm írt korábban cikket. Vanuatu egy látszólag békés, meghitt, csendes-óceáni ország, ahol a világ elől elbújva strandolhat az ember a háborítatlan partszakaszokon. Azonban a nyugodt kép mögött ellentmondásos, félrevezető politikai szálak húzódnak, mint például a több ezer bűnözőt rejtő „arany útlevélrendszer”, mellyel bárki állampolgárságot vásárolhat, ráadásul vízummentes beutazási lehetőséget kap az Európai Unióba és az Egyesült Királyságba.

Vanuatu egyébként a világ egyik legszegényebb országa. A Világbank statisztikái szerint 2780 dollár az egy főre jutó GDP, ami főként a múltbéli természeti katasztrófák miatti eladósodás következménye.

mely az összes állami bevétel 42 százalékát teszi ki. A Covid-járvány ellenére az állampolgárság iránti kereslet nőtt, és az ebből származó bevételeket a kormány az adósságok törlesztésére használta fel.

Nyitóképen: Tengerpart Vanuatun (Michael Runkel / Robert Harding Heritage / robertharding via AFP)