A berni parlament azon dolgozik, hogyan lehetne törvényhozási megoldást találni arra, hogy a kőbe vésett katonai semlegesség elvét megkerülve Svájc mégis részt tudjon venni az Ukrajna számára történő európai fegyverszállításokban.
***
Svájc különleges alkotmányos rendje alapján a berni kormány hiába akarna egy olyan háborús helyzetben, mint például a jelenlegi ukrajnai, fegyvereket küldeni egy másik állam számára, a katonai semlegesség doktrínája miatt ezt nem teheti meg.
Az alpokbeli ország öt évszázada gyakorlatilag, 1815 óta viszont nemzetközi jogi értelemben is semleges, ami azt jelenti, hogy egyetlen katonai, gazdasági vagy politikai szövetségnek sem tagja (sem az EU-nak, sem a NATO-nak), illetve
Ekképp közvetlenül fegyvert sem szállíthat hadban álló állam számára, és más országból importált fegyvert sem adhat át egy hadviselő harmadik államnak.
A jelen problémát leginkább az okozza, hogy a semlegesség miatt Svájc nemcsak a saját fegyvereit nem adhatja át, de más államok svájci gyártású fegyverzetét sem engedélyezheti átadásra harmadik ország számára háborús célra (a fegyvergyártási szerződések ezt a reexport-tilalmi klauzulát tartalmazzák). Bern több európai ország (Németország, Spanyolország, Dánia) tervezett fegyverszállítását akadályozta meg erre az elvre hivatkozva, Kijev többszöri kérelme ellenére is. Ráadásul a nemzetközi jog szerinti semlegesség azt is jelenti, hogy a semleges országnak a háborús felektől egyenlő távolságot kell tartania, vagyis
Női képviselők tanácskozása a berni parlamentben 2021. október 29-én – forrás: Fabrice COFFRINI / AFP
A svájci törvényhozók ezt a jogi gordiuszi csomót próbálják átvágni a napokban, amikor a berni parlamentben olyan törvényhozási megoldást keresnek, amely egyszerre lehetővé teszi a semlegesség fenntartását és az Ukrajna számára történő fegyverszállítást.
A svájci liberális párt, a Szabad Demokrata Párt még júniusban egy törvénymódosítást nyújtott be a berni törvényhozás elé, amely lehetővé tenné, hogy a „svájci értékeket osztó”
Egy másik jogszabály-alkotási ötlet szerint a svájci kormány módosíthatná a fegyverszállítási jogszabályok újraexportálást tiltó klauzuláit akképp, hogy azon harmadik államok területén fekvő konfiktus-zónákba, ahol az ENSZ Közgyűlésének megítélése szerint a felek nemzetközi jogsértést követtek el, mégis lehessen szállítani fegyvereket.
Egy harmadik variáns szerint úgy lehetne módosítani a meglévő törvényeket, hogy a svájci gyártású fegyverek más államok általi újraexportját Svájc nem akadályozná meg, ha az ominózus fegyverzetet bizonyítottan az orosz agresszor ellen viselt ukrajnai háborúban használnák fel. Ha ez a módosítás átmenne a berni parlamenten, a jogszabály akkor is csak 2025 végéig maradna hatályban.
Az első módosító javaslatot egyébként pénteken fogja megtárgyalni a parlament biztonságpolitikai bizottsága, és várhatóan többségi támogatást fog kapni a pártok részéről.
szövevényes házszabályi rendelkezések által előírt eljárási rend mentén kell elfogadni őket, így szakértők szerint legkorábbi hatályba lépésük nyárra várható csak. Ukrajna azonban tavasszal tervezi újabb ellentámadását, illetve szintén tavaszra sejti az oroszok újabb támadó hadműveletét – a nyár így már késői segítség lehet Ukrajna számára Svájc részéről.
--
Nyitókép: Svájci zászlót lobogtatnak a berni parlament épülete előtt 2022. szeptember 19-én – forrás: Fabrice COFFRINI / AFP
Dömötör Csaba rámutatott: a Néppártban azt gondolják, a magyarországi választások után egy olyan kormány jön, amely nem fogja így felhánytorgatni az ukrajnai kisebbségi jogok ügyét.
Mintegy 1200 ukrán hadifoglyot érint a döntés.
Az Európai Unió szerint nincs más választás.
Zelenszkij egyik tanácsadója szerint hasznukat fogják venni.
A háborús maffia évek óta befolyásolta a kormányzati pozíciók betöltését, az energia- és fegyverprojekteket, sőt egyes hírszerzési műveleteket is.
A szakértők szerint a háború miatt a jövőben csak tovább fog romlani az ország helyzete.
Dömötör Csaba rámutatott: a Néppártban azt gondolják, a magyarországi választások után egy olyan kormány jön, amely nem fogja így felhánytorgatni az ukrajnai kisebbségi jogok ügyét.
Mintegy 1200 ukrán hadifoglyot érint a döntés.
