„Ez most már egy rezsimbiztonsági kérdés az oroszok számára”, illetve „ez az Egyesült Államok unipoláris pillanatának a vége”. Az ukrajnai háború első évfordulóján az orosz és az ukrán katonai stratégiát, valamint a háború lehetséges kimeneteleit elemeztük Demkó Attilával és Jójárt Krisztiánnal.
***
Az orosz stratégiai gondolkodás az lehet, hogy miután elbukott a különleges katonai művelet, és ez március végére nyilvánvalóvá vált, még egy hosszú háborúban felőrölhetik Ukrajnát. „Ehhez megvan az orosz stratégiai türelem, miközben azt remélik, hogy a Nyugat kitartása, politikai akarata idővel megtörik” – magyarázta a Mandiner Világrend adásában Jójárt Krisztián.
A szakértő úgy vélte, az orosz haderő mára adaptálódott, átment védekezésbe, csapatokat csoportosítottak át, sűrűbb lett a védelmi rendszerük – ez egy racionális stratégia volt, de az orosz politikai vezetés láthatóan nem elégszik meg ezzel. Mint mondta, négyszeres élőerő-fölényük van, viszont 1800 tisztet vesztettek, nem véletlen, hogy belarusz területen képzik ki a tartalékosok zömét; a fronton az erőviszonyok nagyjából kiegyenlítettek, 260 ezer orosz katona és a 300 ezer mozgósított fele lehet ukrán, illetve belarusz területen.
„A háború súlypontja nem a hadszíntéren van, katonai vereséget a felek nem fognak egymásra mérni. A Nyugat azonban láthatóan tartja a tétet ebben a pókerjátszmában, Joe Biden kijevi látogatása is jelzés arra, hogy a Nyugat tudja, hogy egy ez elhúzódó háború lesz, és kész arra, hogy támogassa Ukrajnát” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
A nyugati modern fegyverzet nem fog áttörést hozni, mert „ezek a számok egy ekkora frontvonalon elvesznek”, egy-két zászlóaljnyi harckocsi elveszik, ugyanakkor az igaz, hogy az új fegyverek a morált emelik – fogalmazott az adásban Demkó Attila, hozzátéve: ha Kína lőszert ad majd az oroszok számára, akkor azzal „nagy távlatok nyílhatnak meg az oroszok előtt”.
„Most már jóval kevesebbel is beérnék, Donbasz elfoglalása a minimálcél, és Zaporizzsja és Herszon régió jelenleg ellenőrzött területének megtartása” – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint ha a luhanszki és a donyecki területet nem veszik be egészen, akkor nem tudják eladni ezt győzelemként, nem tudják lezárni a háborút, pedig ha meglenne a Donbasz, részükről elindulhatna a tárgyalási folyamat.
Az MCC kutatója úgy vélte, Ukrajna nem fogja elfogadni a területi veszteségeket, és a nemzetközi közösség sem ismerte el az orosz annektálásokat, így Oroszország e tekintetben teljesen elszigetelődött, és ebből az látszik, hogy ez egy befagyott konfliktus lesz, amely évekig elhúzódhat. „A teljes lezárást egy dolog jelentheti: a teljes ukrán győzelem, ha a Krímből is visszaszorítanák az oroszokat – ez hozna politikai megoldást, de ennek az esélye csekély, csak lokális ukrán sikerek várhatóak” – konstatálta Demkó Attila.
--
A műsor vendégei: Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője és Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
Senki sem tudja, hol lehet több százezer fegyver, amely Ukrajnából tűnt el mindössze három év alatt. Az ügy számos kérdést felvet, ha az ukrán fegyverek csak egy része is rossz kezekbe került, már annak is súlyos következménye lehet.
„Ukrajna az Európai Unió tagja lesz, akár Orbán Viktorral, akár nélküle” – fenyegetett nem sokkal korábban Zelenszkij.
Nem akármilyen csomag indul Ukrajnába.
„Az ellenség, annak ellenére, hogy kísérleteket tesz a kitartó ellenállásra, a harci érintkezési vonal teljes hosszában visszavonul” – mondta az államfő.
Dick Schoof a Kyiv Independentnek elmondta, hogy van speciális drónprogramjuk, amin Ukrajnával is együtt dolgoznak, de emellett sokat tanulnak a NATO-tól is.
Úgy tűnik, ha késésekkel is, de exportra is tud termelni az orosz fegyveripar.
Egyre súlyosabb kérdéseket vet fel Magyar Péterék adatszivárgási botránya. Az ukrán webfejlesztő cég vezetője egyébként Zelenszkij nyílt támogatója.
A dán miniszterelnök mindenben segítené Zelenszkijt.
