A Horthy-korról még sokáig lehet újat mondani: Gali Máté gyűjteményes kötete méltán számíthat az érdeklődésre.
Régóta a nagyközönség érdeklődésére számot tartó időszak a Horthy-kor az amúgy is népszerű történelmen belül. Nem volt túl rég, a jelenünk előzménye, a családi múltunk is belátható odáig. Emellett a kortárs politikai viták tárgya is gondoljunk csak arra, hogy a jobboldalt a rendszerváltozás óta rendszerint Horthy-nosztalgiával vádolják, és hogy a mai napig vannak, akik szerint a korszak fasiszta volt – habár e vélekedést a történettudomány fősodra a kommunizmus végén partszélre dobta.
Az új kutatások és új szempontok pedig új könyveket jelentenek.
Gali Máté, a korszakra koncentráló fiatal történész 2022-es gyűjteményes kötete, A próbára tett nemzet is méltán számíthat érdeklődésre. Tizennégy tanulmány alkotja; talán nem magától értetődik, de első helyen a tanácsköztársaság és a Horthy-kor historiográfiájáról szóló fejezeteket emelnénk ki. Ez persze – kissé hanyagul fogalmazva – a történelem történelme, de épp a huszadik század politikai változásai miatt izgalmas a témája: a közvélemény és a történészek mikor hogy ítélték meg az adott kort. Ezt akár egyfajta ideológiai hőmérőnek is felfoghatjuk, sokat elárulnak ugyanis saját korukról. E tanulmányokból az is kiderül, hogy mi állt a történelem iránt érdeklődők rendelkezésére, miből tájékozódhattak. Nos, talán nem meglepő, hogy a tanácsköztársaság és a Horthy-korszak megítélése többnyire mindig épp ellentétesen mozgott. És hát azért is érdekes mindez, mert az olvasó akár el tudja helyezni Romsics Ignác tanítványának kötetét is.
A szerző a kevésbé ismert Berzeviczy Albertet középpontba állító kutakodással nyitja a gyűjteményt: bemutatja, miként vélekedett a miniszter, képviselő, MTA-elnök a nemzetiségi kérdésről, egy későbbi tanulmány pedig a numerus claususról szóló kritikus álláspontját ismerteti. Ezek korántsem csak Berzeviczy személye miatt izgalmasak, hiszen megtudhatjuk például, mit tartottak elnyomónak a nemzetiségek, Gali felvázolja az összképet is. A numerus claususnak másik két tanulmányt is szentelt a szerző, amelyek a korabeli közvéleményt szondázzák.
Külön izgalmas a csehszlovák–magyar határtárgyalásokról és a Barta–Hodža-egyezményről szóló értekezés a Trianon előtti időből,
és milyen számító módon kalkuláltak a nemzetiségek.
Trianon előzménye mellett az utóhatások is szóba kerülnek: újabb mélyfúrás a magyar revíziós politika kapcsolata az olaszokkal, ami a reálpolitikából is ízelítőt ad nekünk, hiszen kiderül, a két fél mikor miként befolyásolja a másik lépéseit – leginkább az olaszok a mieinket.
Horthy Miklós egy tanulmány erejéig kerül szóba, amely a hatalomig tartó pályáját mutatja be, cáfolva azt a tételt, miszerint kormányzóvá választásakor a hadsereg katonái nyomásgyakorlás gyanánt vették körbe a parlamentet. Gali szerint a választás már eldőlt, nem volt szükség nyomásgyakorlásra, így mindez inkább jutalom volt a katonáknak.
A kötet közepén értekezik a szerző Bethlen István megítéléséről, illetve Szekfű Gyulával való kapcsolatáról, aki a kormányfő kérésére indította el és vezette a Magyar Szemle című folyóiratot, miután úgy látta, hogy a liberálisok és a baloldal már régen megszervezte magát a szellemi életben, és lökést kell adni a konzervatívoknak is. Mintha a konzervatívok azóta is így éreznének.
Gali Máté: A próbára tett nemzet. MCC Press, 2022
Nyitófotó: Mandiner archív
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
Talán sokan nem is tudják, de „a legnagyobb magyarnak”, Széchenyi Istvánnak és testvéreinek is köztünk élnek a leszármazottai, akik azt vallják, dúlhatnak itt harcok, háborúk, lehet itt bármilyen hatalom, ők csak azt nézik, hogy a nemzetet miként tudják megtartani és segíteni. Széchenyi Tímeával, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány megbízott elnökével beszélgettünk. Interjúnk.
Az érzékeink, az értelmünk tapogatózik, de nem talál semmit: a fölfoghatatlant nem lehet megérteni. Annak sem, aki benne van. De a borzalomnak is vannak fokozatai. Kovács Gergő írása.
Vance nem az ő büntetésük, ahogy Amerika sem az. Az ő büntetésük maga a valóság.
Rendhagyó, a szakkönyv és az ismeretterjesztő kiadvány határán billegő kiadvány jelent meg. A Szerelmi szabadságharc azonban nem Petőfiék szerelmét, hanem az azt körülölelő társadalmat mutatja be.
Berend Nóra, a cambridge-i egyetem kutatója szakmailag nehezen védhető kijelentéseket tett Szent Istvánról és a magyar történelemről. Történésszel eredtünk a megfejtések nyomába.
Amerika számtalan módon keresztbe tud tenni Ukrajnának.
Az Európai Uniónak és a nyugat-európai országoknak nincs stratégiájuk a jelenlegi helyzetre és teljesen váratlanul érte őket az a vehemencia, amellyel Donald Trump megváltoztatja az eddig ismert világrendet.
