hiszen akik közösen vesznek fel pénzt, közös kötelességeket vállalnak, közösen kezelik az adósságot, tehát sokkal szorosabbra fogja a szövetséget.
A pénz kiosztásának feltételéül szabták a jogállamisági feltételeket. Erről „három órán át, vagy három PhD-n keresztül is beszélgethetnénk”, akkor sem jutnánk közelebb a jogállamiság definíciójához – jegyezte meg Ballester –, de a lényeg amúgy is az, hogy az EU hogyan látja a kérdést. Számukra a jogállamiság az igazságszolgáltatás függetlensége. De ez a feltétel eredetileg nem büntetésre, hanem a büdzsé védelmére szolgált, erről egyébként egy éve az Európai Bíróság jogerős döntést hozott. Senki sincs a korrupció pártján, teljesen jogos igény a német vagy holland adófizetők részéről, hogy az adóeuróik ne drága órákat vagy autókat finanszírozzanak. De a jelenlegi mechanizmus az „önkényesség receptje”, hiszen jogsértéssel védik a jogállam nevében a jogbiztonságot.
Az effajta eljárás eddigi első és egyetlen példája a Magyarországgal szembeni eljárás,
ez nagy eltérés Lengyelországhoz képest, hiszen ők sem kaptam egy vasat sem, de ott nincs eljárás. Kétfajta forrást különböztethetünk meg, vannak az általános források (mezőgazdaság, Erasmus), és a Covid-helyreállítási alap. Az eljárást egyébként két nappal a Fidesz legutóbbi országgyűlési választási győzelme után hirdették meg – talán ügyelhettek volna jobban az időzítésre vagy kommunikációra, mert ez így már-már azt üzeni, hogy „ti, magyarok, a rossz jelöltre szavaztatok” – szúrt oda az oktató.
A helyzet meglehetősen furcsa, hiszen, ha holnap vissza kéne fizetni a hitelt, akkor