Az ukrán-orosz háború, az uniós szankciók és az energiaválság jegyében zajlott Orbán Viktor magyar miniszterelnök évértékelő beszéde Budapesten. Orbán a 2023-as évet a legveszélyesebbnek minősítette a rendszerváltás óta – írja az osztrák Die Presse.
A beszéd tartalmát ecsetelve a lap kifejtette: Orbán 2022 sikereként azt könyvelte el, hogy Magyarország ki tudott maradni az ukrajnai háborúból. A magyar miniszterelnök szerint a fegyverszállítások és a szankciók miatt Európa így is belesodródhat a konfliktusba, pedig szerinte jelenleg Oroszország nem jelent valós veszélyt Magyarországra és a kontinensre.
A Die Presse külön kiemelte a beszédből, hogy Magyarország számára fontos a NATO-tagság, de azt is, hogy
Orbán Viktor Ausztriát is szóba hozta a beszédében, a Die Presse érthető okokból ezzel külön foglalkozott. „Szögezzük le, hogy a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára. Túlságosan keleten, a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla. Beljebb persze könnyebb lenne, Ausztria és Svájc példáját követve mi is eljátszadozhatnánk a semlegesség gondolatával, de a történelem ezt a luxust nem adta meg nekünk” – mondta Ausztriával kapcsolatban Orbán Viktor.
Az osztrák lap külön kiemelte a miniszterelnök azon megjegyzését, miszerint: „Értjük, hogy az ukránok megpróbálják elhitetni Európával, hogy az oroszok nem állnak meg az Atlanti-óceánig, de ezt a fenyegetést a magyarok nem veszik be.” A Die Presse – némileg sajátosnak mondható – interpretációjában a magyar miniszterelnök ebben a mondatban
„fenyegetéssel vádolta meg Ukrajnát”.
Nyítókép: MTI/KozsticsákSzilárd
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
