Akinek a mosolya volt a védjegye: 100 éve született Rátonyi Róbert

A névjegyén ez állt: táncos, komikus. Sokkal több volt annál. A prózai szerepekben is remek volt, sokszor szinkronizált vagy éppen a gyerekeket szórakoztatta bohócként. Mellette pedig könyveket írt a nagy szenvedélyéről, az operettről. A védjegye volt a mosolya, s az embernek sokszor az volt az érzése, valójában egy időutazó és elhozta nekünk a húszas-harmincas évek kávéházainak, mulatóinak hangulatát. Volt honnan táplálkoznia, hiszen a felmenői között volt Bronner Miksa, a nagy hírű Westend kávéház tulajdonosa. Róla tudni kell, ő volt Pesten az első, akik fekete zenészeket alkalmazott.

A fiatal Rátonyi Róbertet a szülei egy jó nevű katolikus gimnáziumba íratták be, majd zeneművészeti főiskolára járt, és kiválóan hegedült. A színjátszás is vonzotta, így elvégezte Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját.

Az 1954-ben bemutatott Csárdáskirálynőben Bóni grófot alakította. Abban a Csárdáskirálynőben, amely az operettműfaj csúcsaként vonult be a történelembe. Ma már hihetetlennek tűnik, de akkoriban megesett, hogy előadáson belül egymás után négyszer adta elő partnerével, Gyenes Magdával a Te rongyos élet című dalt. Négyszer, mert ennyiszer tapsolták vissza a produkciót. Az operett nem csak itthon volt sláger az ötvenes-hatvanas években, hanem a Szovjetunióban is. Rátonyi és társulata így a Auróra cirkálón is fellépett, Moszkvában pedig kihaltak az utcák, amikor a televízió a Csárdáskirálynőt közvetítette.

Rátonyi Róbert a családjával. A felesége, Németh Margit, a kislánya, Hajni és a kisfia, Róbert. Fotó: MTI/archív/Keleti Éva

Rátonyi Róbert ekkor már házas volt, s két gyermekkel ajándékozta meg a felesége. Az ifjabb Róberttel és Hajnival. Az édesapjuk hatása nem maradt el. Ifjabb Rátonyi Róbert zongoraművész lett, neves zeneszerző, s mai is alkot, Rátonyi Hajni pedig színésznőként lép fel estéről estére. Felvetődik a kérdés, a remek táncos, komikus otthon is olyan mosolygós és vibráló volt e, mint a színpadon? Rátonyi Hajni szerint nem.

Imádtam vele lenni, mert az élet bármely területéről beszéltünk, különleges meglátásai voltak. Segített, támogatott minket a testvéremmel és bár rengeteget dolgozott, mindig volt ideje ránk és türelemmel foglalkozott velünk, pedig biztos, hogy sokszor nagyon fáradt volt” – emlékezett édesapjára a népszerű színésznő, aki szerint nem volt kérdés, hogy ő és a testvére is művészi pályára megy, beleszülettek a színház, a zene világában. Ő egy ideig a sok utazás miatt külkereskedőnek készült, ám aztán beszippantotta a színház világa. Olyannyira, hogy egészen fiatalon több hónapos külföldi fellépésekre ment az édesapja társulatával, ahol ő is énekelt és táncolt. Közelről láthatta Honthy Hannát, Feleki Kamillt, Bilicsi Tivadart és persze azt, hogy az édesapja micsoda alázattal közelít a táncos, komikus műfajhoz.

Arra a kérdésre, hogy milyen megemlékezések lesznek Rátonyi Róbert 100. születésnapján, a színésznő örömmel újságolta, a csákvári Rátonyi Róbert Színház több előadással is megemlékezik névadójáról, mellett a veszprémi Operettfesztivál is felidézi majd az édesapja alakját. Már betegen szerződött Veszprémbe, ahol élete fő művét, a Csárdáskirálynőt szerette volna megrendezni, ezzel is megünnepelve a 70. születésnapját és a táncos, komikus karrierjének ötven évét. Sajnos már nem adatott meg neki, 1992. október 8-án, 69 éves korában hunyt el a huszadik század egyik legjobb táncos komikusa. 

Nyitókép: Rátonyi Róbert a Dunakorzón 1971-ben. Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal