Az Alapjogokért Központ kutatási vezetője szerint „az elmúlt tíz-tizenkét évben volt egy folyamatos felzárkózási stratégia”.
A KARC FM és az Alapjogokért Központ közös műsorának, Az igazság órájának Tóth Erik, az elemzőintézet kutatási igazgatója és Koskovics Zoltán geopolitikai elemző voltak a vendégei. A beszélgetés során felidézté, hogy átfogó előadásban ismertette Magyarország következő évtizedre szóló gazdaságstratégiáját Orbán Viktor miniszterelnök a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján.
Ehhez kapcsolódóan Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető azt kérdezte vendégeitől, hogy szerintük mik a Magyarország előtt álló legnagyobb kihívások – olvasható a Magyar Nemzet összefoglalójában. Tóth Erik válaszában visszanyúlt Orbán Viktor miniszterelnökké választásakor megfogalmazott expozéjához, amikor is a kormányfő azt mondta,
„a veszélyek korába léptünk”.
„Ez nyilvánvalóan, józan paraszti ésszel beláthatóan is igaz, hiszen itt van mögöttünk a koronavírus-járvány, itt van most a háború, és a háború nyomán a szankciós politika okozta energiaválság. Ez utóbbinak köszönhetően pedig beléptünk a magas infláció korszakába, és akkor itt van még a 2023-as év legnagyobb kihívása, az európai recesszió réme” – mondta a kutatási vezető.
Tóth ezután kijelentette, „egy ilyen helyzetben minden felelős vezető azon gondolkodik, hogyan lehet ezt elkerülni vagy azt az előnyünkre fordítani: ebben áll az új vagy talán nem is annyira új, hanem finomhangolt magyar stratégia, amelynek kiindulópontja a magyar nemzeti érdek”
„Röviden összefoglalva, a miniszterelnök stratégiai víziójának célja az, hogy
Magyarország ebben a rendkívül nehéz időszakban képes legyen kitörni a közepes fejlettségű országok köréből,
és képes legyen arra, hogy csatlakozzon a fejlett országok köréhez” – fogalmazott a miniszterelnöki geopolitikai-gazdasági vízióról a központ kutatási igazgatója.
„A magyarokban és egyébként az összes rendszerváltást követő kormányzatban meglévő akarat, hogy Magyarország érje utol fejlettség tekintetében a nyugati államokat, Ausztriát és más fejlettebb országokat, egyfajta lökést kapott 2010-et követően, amikor az Orbán-kormány újraiparosítási stratégiája elindult.
Az elmúlt tíz-tizenkét évben volt egy folyamatos, jól meghatározható felzárkózási stratégia”
– húzta alá Tóth Erik.
Tóth szerint „nem blokkokat kell választani, hanem a blokkokat kell összekötni, de nemcsak nyugat–keleti, hanem észak–déli irányokban is.”
Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy „ha egy olyan világban élünk, ahol nagyobb a nyitottság egymás országai iránt, akkor Magyarország a kereskedelem és a kultúra főútvonalán található. Abban az esetben viszont, ha kialakul újra a blokkosodás, akkor Magyarország könnyen a Nyugat perifériájára szorulhat.”
A geopolitikai elemző hozzátette, hogy hazánknak az áll érdekében, hogy megőrizhesse kereskedelmi kapcsolatait a formálódóban lévő keleti erődítményekkel is, abban az esetben is, ha Magyarország erőteljes nyomás alatt van, hogy számolja fel ezeket.
A teljes beszélgetést ITT hallgathatják meg.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az energiaárak emelkedése ellen minden magyar család és vállalkozás számára védett árat vezet be a kormány.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
Mindenáron Magyar Péterből akarnak miniszterelnököt kreálni az ukránok.
Rendkívüli kormányülést hívott össze a miniszterelnök.
Most azért, hogy mindenki megértse: Ukrajna gyalázatos orosz agresszió áldozata, hősies nép hazája – egyben utolsó, megbízhatatlan, ön- és közveszélyes latorállam. Kohán Mátyás írása.
Az ukrán Védelmi Minisztérium katonai hírszerzésének egyik tisztje kifejtette: „csak azt engedjük meg a magyaroknak, hogy az utcákat takarítsák”.
Az orosz elnök annak ellenére gratulált az újonnan kinevezett ajatollahnak, hogy Trump kijelentette, Irán jövőbeli vezetőjének amerikai jóváhagyást kellene kapnia.
Minden, amit a Tisza Párt eddig az Európai Parlamentben megszavazott, az Ukrajna érdekét szolgálta.
