Elemző: Magyarországnak nem érdeke a blokkosodás, mert a kereskedelem főútvonalán található

A KARC FM és az Alapjogokért Központ közös műsorának, Az igazság órájának Tóth Erik, az elemzőintézet kutatási igazgatója és Koskovics Zoltán geopolitikai elemző voltak a vendégei. A beszélgetés során felidézté, hogy átfogó előadásban ismertette Magyarország következő évtizedre szóló gazdaságstratégiáját Orbán Viktor miniszterelnök a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján.

Ehhez kapcsolódóan Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető azt kérdezte vendégeitől, hogy szerintük mik a Magyarország előtt álló legnagyobb kihívások – olvasható a Magyar Nemzet összefoglalójában. Tóth Erik válaszában visszanyúlt Orbán Viktor miniszterelnökké választásakor megfogalmazott expozéjához, amikor is a kormányfő azt mondta,

A 2023-as év legnagyobb kihívása „az európai recesszió réme”

„Ez nyilvánvalóan, józan paraszti ésszel beláthatóan is igaz, hiszen itt van mögöttünk a koronavírus-járvány, itt van most a háború, és a háború nyomán a szankciós politika okozta energiaválság. Ez utóbbinak köszönhetően pedig beléptünk a magas infláció korszakába, és akkor itt van még a 2023-as év legnagyobb kihívása, az európai recesszió réme” – mondta a kutatási vezető.

Tóth ezután kijelentette, „egy ilyen helyzetben minden felelős vezető azon gondolkodik, hogyan lehet ezt elkerülni vagy azt az előnyünkre fordítani: ebben áll az új vagy talán nem is annyira új, hanem finomhangolt magyar stratégia, amelynek kiindulópontja a magyar nemzeti érdek”

„Röviden összefoglalva, a miniszterelnök stratégiai víziójának célja az, hogy

és képes legyen arra, hogy csatlakozzon a fejlett országok köréhez” – fogalmazott a miniszterelnöki geopolitikai-gazdasági vízióról a központ kutatási igazgatója.

Össze kell kötni a blokkokat

„A magyarokban és egyébként az összes rendszerváltást követő kormányzatban meglévő akarat, hogy Magyarország érje utol fejlettség tekintetében a nyugati államokat, Ausztriát és más fejlettebb országokat, egyfajta lökést kapott 2010-et követően, amikor az Orbán-kormány újraiparosítási stratégiája elindult. 

– húzta alá Tóth Erik.

Tóth szerint „nem blokkokat kell választani, hanem a blokkokat kell összekötni, de nemcsak nyugat–keleti, hanem észak–déli irányokban is.”

Magyarország érdeke, hogy megőrizhesse kereskedelmi kapcsolatait a keleti erődítményekkel is

Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy „ha egy olyan világban élünk, ahol nagyobb a nyitottság egymás országai iránt, akkor Magyarország a kereskedelem és a kultúra főútvonalán található. Abban az esetben viszont, ha kialakul újra a blokkosodás, akkor Magyarország könnyen a Nyugat perifériájára szorulhat.”

A geopolitikai elemző hozzátette, hogy hazánknak az áll érdekében, hogy megőrizhesse kereskedelmi kapcsolatait a formálódóban lévő keleti erődítményekkel is, abban az esetben is, ha Magyarország erőteljes nyomás alatt van, hogy számolja fel ezeket.

 A teljes beszélgetést ITT hallgathatják meg.

Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala