1526, 1598, 1686 – három fontos dátum a történelmi Magyarország területén folyó, keresztények és muszlimok közti civilizációs harcban. De mi történik, ha elképzeljük, hogy a küzdő feleket mágia is segítette? Erről is szól a Félhold – Bakodi Péter nemrég megjelent fantasy novelláskötete.
Félhold – ezt a címet viseli Bakodi Péter nemrég megjelent fantasy novelláskötete. A könyv a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) gondozásában látott napvilágot,
A befolyó összeget teljes egészében a Szívbeteg Gyermekek Védelmében Alapítvány javára ajánljuk fel – áll a BLA beharangozójában.
1526, 1598, 1686 – három fontos időpont a történelmi Magyarország területén folyó, keresztények és muszlimok közötti civilizációs harcban. A mohácsi katasztrófa, majd Győr és Buda visszavívása ennek a küzdelemnek három különböző pontján önmagukban is érdekesek –
A kötet a török hódoltság 150 évét dolgozza fel három novellában, merítve a magyar és az anatóliai folklór, valamint a klasszikus fantasy műfaj eszköztárából.
„Az írás mindig is közel állt hozzám, éveken keresztül dolgoztam újságíróként és szerkesztőként print és online lapoknál, klasszikus értelemben vett íróként azonban ez az első nyomtatásban megjelent írásom” – meséli a Mandiner megkeresésére Bakodi Péter, a kötet szerzője, aki a hódoltság korát az egyik legizgalmasabb korszaknak tartja a magyar történelemben.
A szerző szerint az elmúlt 1100 évben számos konfliktust megélt a Kárpát-medence térsége,
„Kilencéves lehettem, amikor a fantasy világa magával ragadott. A babótól A Gyűrűk Urán át a M.A.G.U.S.-könyvekig azonban hosszú, szünetekkel tagolt út vezetett, mígnem pár éve újból beleszerettem a műfajba. A kislányom születése óta egyre több fantasztikus irodalmat olvasok, amelyet egyfajta pozitív eszképizmusként, immár szerzőként is gyakorlok” – magyarázza Bakodi.
A kötet (Forrás: Pazirik)
„Azért is használtam a fantasy eszköztárát,
mert úgy látom, hogy a mágikus elemek befogadóbbá teszik a »száraz történelemtől« idegenkedőket”
– teszi hozzá.
A három novella keretbe foglalja a 150 éves hódoltságot. A mohácsi katasztrófát feldolgozó első rész bemutatja az akkoriban tapasztalható széthúzást a magyar urak között, és egy mágikus csavarral ábrázolja Lajos király tragikus sorsát. A Vízanya című novellában egy vízi démon mellett úgynevezett alakváltók is megjelennek a történetben.
A második írás, A vaskakas a tizenöt éves háború talán legjelentősebb ütközetét, Győr 1598-as visszafoglalását meséli el, nagyban építve a Kisalföldön közismert vaskakas-legendára. Győr ismert szimbólumát, a vaskakast a törökök a város elfoglalásakor, 1594-ben állították széljelzőként a Dunakapu térre. A megszálló seregek vezetője hitt abban, hogy a vár bevehetetlen, ezért büszkén azt jósolta:
Négy évvel később, 1598-ban, amikor az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós országbíró vezetésével a vár visszavételére felvonuló Habsburg és magyar sereg elérte a Fehérvári Kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és az éj leple alatt ott várakozott egészen napfelkeltéig. A hajnali derengésben akkor trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a keresztények pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát.
A könyv zárása, Az aranyalma pedig Buda 1686-os visszafoglalása, amelyben törpök, tűzpapok, egy sárkánygyík és egy különleges varázsereklye színesíti a győztes ostrom történetét. Az akciódús cselekmény
Az utolsó novellában fontos szerepet játszik az Aranybástya is. Ennek a hódoltságkori védműnek a helyén húzták fel a nemrégiben felújított Lónyay-Hatvany-villát a 19. század második felében. Az impozáns épület a második világégés során megsemmisült, majd az elmúlt években újjáépült. A Batthyány Lajos Alapítvány székhelyeként szolgáló épületben ma is megtekinthetőek az Aranybástya fennmaradt falszakaszai.
„Az alap setting és a végkifejlet a történelmi tényeket követi. A cselekményben az oda vezető úton jelennek meg a fantasy elemek. De ezek a történelmi tényeket nem írják át, csak színesítik” – fejti ki a szerző annak kapcsán, vajon hol válik el egymástól a tény és a fikció.
A szerző a könyvbemutatón (Forrás: Batthyány Lajos Alapítvány / Német Réka Viktória)
Fontos még megjegyezni, hogy a könyv mellékleteként szerepelnek történelmi térképek (mindegyik novellához egy: a mohácsi csata, Győr vára a 16. század végén, Buda vára a 17. század végén, illetve a Magyar Királyság a hódoltság idején), valamint egy név- és tárgymutató, mely részletes leírást ad az novellákban megjelenő valós történelmi személyekről, fogalmakról.
„Két gyermekünknél is rendkívül súlyos szívfejlődési rendellenességet diagnosztizáltak már a terhesség ideje alatt, s noha így közvetlen kapcsolatba nem kerültem a szívbeteg gyermekeket és szüleiket segítő alapítvánnyal, de ebben a nehéz időszakban ismerkedtem meg azzal az áldozatos munkával, amit ők végeznek immár több, mint három évtizede.
A Battyhány Lajos Alapítvány vezetőivel egyetértettünk abban,
hogy a Szívbeteg Gyermekek Védelmében Alapítvány méltó kedvezményezettje az adománygyűjtő akciónknak”
– osztja meg Bakodi Péter.
A kötet 2023. január 15-ig megvásárolható az Aranybástya étteremben (1015 Budapest, Csónak utca 1.), a Scruton BELVÁROS (1054 Budapest, Zoltán utca 10.) kávézóban, a Scruton V.P. (1053 Budapest, Veres Pálné utca 12.) kávézóban és a Scruton MCC (1113 Budapest, Tas vezér utca 3-7.) kávézóban.
Nyitókép: Pazirik
Dolph Lundgren nem véletlen nem lett A kategóriás akciósztár, a rendező pedig soha többet nem készíthetett mozifilmet. Ezért is érthetetlen, miért érkezik június 4-én a He-Man – A világ ura méregdrága remake-je.
Rekordszámú szavazat mellett hirdették ki a 2026-os Zsoldos Péter-díj nyerteseit.
Sok más mellett világirodalmi podcastsorozatot indítanak, könyvklubokat szerveznek, és idén is kiosztják a Libri irodalmi díjakat. Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cégcsoport marketingés kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
Szinte már asztali szerepjátékról beszélünk, ahogy karaktereink változnak, várost építünk és minden téren fejlesztünk és fejlődünk. Magyarul is megérkezett a Homályrév folytatása, a Fagyosrév.
Miután harminc éve nem készült igazán nagy középkori kosztümös film itthon, s most valaki csinál egyet, azon egyszerre akarnak behajtani minden adósságot. Veczán Zoltán írása.
Továbbra is rengeteg izgalmas és igényes társasjáték jelenik meg magyarul. Ezért hamis pénz használata nélkül alaposan át kell gondolni, hogy mire csapunk le.
Az egyezség a Hezbollah által véghezvitt támadások teljes beszüntetésétől függ.
Egyelőre elmaradt a vendégmunkás-tilalom, de a kormány továbbra sem egyeztet az érdekképviseletekkel.
