Sárkány, törpök és török hódítók – fantasy novellák születtek a hódoltság koráról

2023. január 13. 16:51

1526, 1598, 1686 – három fontos dátum a történelmi Magyarország területén folyó, keresztények és muszlimok közti civilizációs harcban. De mi történik, ha elképzeljük, hogy a küzdő feleket mágia is segítette? Erről is szól a Félhold – Bakodi Péter nemrég megjelent fantasy novelláskötete.

2023. január 13. 16:51
null
Ádám Rebeka Nóra
Ádám Rebeka Nóra

Félhold – ezt a címet viseli Bakodi Péter nemrég megjelent fantasy novelláskötete. A könyv a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) gondozásában látott napvilágot,

s egy becsületkasszás adománygyűjtés keretein belül vásárolható meg.

A befolyó összeget teljes egészében a Szívbeteg Gyermekek Védelmében Alapítvány javára ajánljuk fel – áll a BLA beharangozójában.

A török hódoltság 150 éve

1526, 1598, 1686 – három fontos időpont a történelmi Magyarország területén folyó, keresztények és muszlimok közötti civilizációs harcban. A mohácsi katasztrófa, majd Győr és Buda visszavívása ennek a küzdelemnek három különböző pontján önmagukban is érdekesek –

de mi történik, ha elképzeljük, hogy a küzdő feleket a mágia is segítette?

A kötet a török hódoltság 150 évét dolgozza fel három novellában, merítve a magyar és az anatóliai folklór, valamint a klasszikus fantasy műfaj eszköztárából.

„Az írás mindig is közel állt hozzám, éveken keresztül dolgoztam újságíróként és szerkesztőként print és online lapoknál, klasszikus értelemben vett íróként azonban ez az első nyomtatásban megjelent írásom” – meséli a Mandiner megkeresésére Bakodi Péter, a kötet szerzője, aki a hódoltság korát az egyik legizgalmasabb korszaknak tartja a magyar történelemben.

A szerző szerint az elmúlt 1100 évben számos konfliktust megélt a Kárpát-medence térsége,

de a 16-17. században két – már az alapjaiban más logika mentén szerveződő – kultúra összecsapásának fő színtere volt hazánk.

Kilencéves lehettem, amikor a fantasy világa magával ragadott. A babótól A Gyűrűk Urán át a M.A.G.U.S.-könyvekig azonban hosszú, szünetekkel tagolt út vezetett, mígnem pár éve újból beleszerettem a műfajba. A kislányom születése óta egyre több fantasztikus irodalmat olvasok, amelyet egyfajta pozitív eszképizmusként, immár szerzőként is gyakorlok” – magyarázza Bakodi.

A kötet (Forrás: Pazirik)

 

Azért is használtam a fantasy eszköztárát,

– teszi hozzá.

Vízanya, A vaskakas, Az aranyalma

A három novella keretbe foglalja a 150 éves hódoltságot. A mohácsi katasztrófát feldolgozó első rész bemutatja az akkoriban tapasztalható széthúzást a magyar urak között, és egy mágikus csavarral ábrázolja Lajos király tragikus sorsát. A Vízanya című novellában egy vízi démon mellett úgynevezett alakváltók is megjelennek a történetben.

A második írás, A vaskakas a tizenöt éves háború talán legjelentősebb ütközetét, Győr 1598-as visszafoglalását meséli el, nagyban építve a Kisalföldön közismert vaskakas-legendára. Győr ismert szimbólumát, a vaskakast a törökök a város elfoglalásakor, 1594-ben állították széljelzőként a Dunakapu térre. A megszálló seregek vezetője hitt abban, hogy a vár bevehetetlen, ezért büszkén azt jósolta:

Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik.

Négy évvel később, 1598-ban, amikor az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós országbíró vezetésével a vár visszavételére felvonuló Habsburg és magyar sereg elérte a Fehérvári Kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és az éj leple alatt ott várakozott egészen napfelkeltéig. A hajnali derengésben akkor trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a keresztények pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát.

A könyv zárása, Az aranyalma pedig Buda 1686-os visszafoglalása, amelyben törpök, tűzpapok, egy sárkánygyík és egy különleges varázsereklye színesíti a győztes ostrom történetét. Az akciódús cselekmény

egyben metaforája is a nyugati segítséggel sikerre vitt ostromot követő magyar önrendelkezési törekvések kudarcának.

Az utolsó novellában fontos szerepet játszik az Aranybástya is. Ennek a hódoltságkori védműnek a helyén húzták fel a nemrégiben felújított Lónyay-Hatvany-villát a 19. század második felében. Az impozáns épület a második világégés során megsemmisült, majd az elmúlt években újjáépült. A Batthyány Lajos Alapítvány székhelyeként szolgáló épületben ma is megtekinthetőek az Aranybástya fennmaradt falszakaszai.

Az alap setting és a végkifejlet a történelmi tényeket követi. A cselekményben az oda vezető úton jelennek meg a fantasy elemek. De ezek a történelmi tényeket nem írják át, csak színesítik” – fejti ki a szerző annak kapcsán, vajon hol válik el egymástól a tény és a fikció.

A szerző a könyvbemutatón (Forrás: Batthyány Lajos Alapítvány / Német Réka Viktória)

 

Fontos még megjegyezni, hogy a könyv mellékleteként szerepelnek történelmi térképek (mindegyik novellához egy: a mohácsi csata, Győr vára a 16. század végén, Buda vára a 17. század végén, illetve a Magyar Királyság a hódoltság idején), valamint egy név- és tárgymutató, mely részletes leírást ad az novellákban megjelenő valós történelmi személyekről, fogalmakról.

Személyes érintettség

Két gyermekünknél is rendkívül súlyos szívfejlődési rendellenességet diagnosztizáltak már a terhesség ideje alatt, s noha így közvetlen kapcsolatba nem kerültem a szívbeteg gyermekeket és szüleiket segítő alapítvánnyal, de ebben a nehéz időszakban ismerkedtem meg azzal az áldozatos munkával, amit ők végeznek immár több, mint három évtizede.

A Battyhány Lajos Alapítvány vezetőivel egyetértettünk abban,

– osztja meg Bakodi Péter.

A kötet 2023. január 15-ig megvásárolható az Aranybástya étteremben (1015 Budapest, Csónak utca 1.), a Scruton BELVÁROS (1054 Budapest, Zoltán utca 10.) kávézóban, a Scruton V.P. (1053 Budapest, Veres Pálné utca 12.) kávézóban és a Scruton MCC (1113 Budapest, Tas vezér utca 3-7.) kávézóban.

 

Nyitókép: Pazirik

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Szabó A. Imre
2023. január 14. 03:46
Mágia! És még mi?
-Zsolt-
2023. január 14. 00:39
Ledarálni! Nem kellene hülyeségekkel tömni a gyerekek fejét! 🤣 🤣 🤣
miles1
2023. január 13. 23:10
Hogyan alakult a "békés együttélés"??? Bazmeg, úgy, hogy a hódoltsági területeken durván lecsökkent a népességszám. Ezért kellett később tízezerszám telepeseket behozni az országba. Tótokat, svábokat,...
lendvaiildiko
2023. január 13. 18:58
Mindig a győztes írja meg a múltat, a történelmet. Magyarország három részre szakad. Nyugati és északi része habsburg uralom alatt élt, a nagy keresztényi segítség a déli határ (Horvátország fele, Balaton fele, Fülek vonal). A hódoltság területe, illetve az Oszmán Birodalom szatellit állama - Erdély teljesen más viszonyok, függelemrendszer és állandó háborús körülmények között. Magyarország a Karlócai Békét követően habsburg uralom és a habsburg történetírás uralma alá került. Nagyon kevés ismert a hódoltság mindennapjairól. A protestánsok üldözése, gályarabság jelzi, német módszerességgel igyekeztek teljességgel katolikusság és németté tenni e területet. Erdély maradt meg a magyar kultúra letéteményesének, híres kollégiumai, városai a magyar (német, és a román) kultúra központjai voltak. Néhány Jókai regény, más rövidebb történet foglalkozott a hódoltság életével. Ha valaki Törökországban jár, nézi a török filmsorozatokat, feltűnő egyes textíliák, kerámiák, stb döbbenetes hasonlóságára. Meg kellene immáron alkotni az igaz történet írást. Látni kellene, hogy a keresztény hagyományok, szokások tényleg közelhozták a Kárpát-medence népeit és az osztrákokat, ugyanakkor a vér nem vált vízzé, nagyon szorító és önző ölelés volt az osztrák világ. Az ő céljuk a magyar ellenforrások teljes felhasználása az örökös tartományok megvédésére. (Már akkor a nyakukra kellett volna engedni a muzulmánokat). A kultúra különbsége ellenére is megvalósult a magyar- török együttélés. Nem volt ez annyira jó, janicsárok, ez, viszont nem is volt oly rossz, mint a nyugatról származó történelem szemlélet sugallja. Érdemes lenne arról olvasni, hányan maradtak a hódító törökök közül Magyarországon, hogyan alakult az együttélés békés időszakokban...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!