Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik.
Négy évvel később, 1598-ban, amikor az Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós országbíró vezetésével a vár visszavételére felvonuló Habsburg és magyar sereg elérte a Fehérvári Kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és az éj leple alatt ott várakozott egészen napfelkeltéig. A hajnali derengésben akkor trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a keresztények pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát.
A könyv zárása, Az aranyalma pedig Buda 1686-os visszafoglalása, amelyben törpök, tűzpapok, egy sárkánygyík és egy különleges varázsereklye színesíti a győztes ostrom történetét. Az akciódús cselekmény
egyben metaforája is a nyugati segítséggel sikerre vitt ostromot követő magyar önrendelkezési törekvések kudarcának.
Az utolsó novellában fontos szerepet játszik az Aranybástya is. Ennek a hódoltságkori védműnek a helyén húzták fel a nemrégiben felújított Lónyay-Hatvany-villát a 19. század második felében. Az impozáns épület a második világégés során megsemmisült, majd az elmúlt években újjáépült. A Batthyány Lajos Alapítvány székhelyeként szolgáló épületben ma is megtekinthetőek az Aranybástya fennmaradt falszakaszai.