Kiss Tamás szerint fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es román népszámlálás statisztikai hivatal által közölt adatait.
„Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait” – mondta a Krónikának Kiss Tamás erdélyi szociológus. A valóságban ugyanis nemcsak a 19 milliós népességszám kisebb, mint amit a cenzus mutat, hanem minden bizonnyal a korfa is kedvezőtlenebb.
„Egészen biztosan szerepelnek olyanok a mostani összeírásban, akik valójában nem élnek életvitelszerűen Romániában.
Amit biztonsággal tudunk adatolni, az a természetes népmozgalmi veszteség, vagyis hogy miként viszonyul egymáshoz a születéseknek és a halálozásoknak a száma. Ha megvizsgáljuk a 2011-es népszámlálás óta eltelt 10 évet, akkor azt látjuk, hogy Romániának 640-645 ezres vesztesége van ebből kifolyólag, ennyivel haladta meg az elhalálozások száma a születésekét. Ha elfogadjuk a 19 millió fős népességszámot, akkor ez azt jelenti, hogy a migrációs veszteség az elmúlt 10 évben csupán mintegy 423 ezres volt” – világít rá a szociológus.
Kiss Tamás szerint román államnak és a társadalomnak is alapvető érdeke, hogy Románia súlya – amit népességszámban is mérnek, nem csak gazdasági teljesítőképességben – ne csökkenjen az Európai Unión belül.
„Romániában 1992 óta észlelhető negatív természetes népmozgalmi egyenleg. Amint feloldották a rendszerváltás után az abortusztilalmat, és gyakorlatilag megszűnt a népesedéspolitika a '90-es években – amikor ez egyáltalán nem volt prioritás –, hihetetlenül gyors termékenységcsökkenésnek lehettünk tanúi” – mondja.
„A második ok nyilvánvalóan a migrációs veszteség, mert általában a fiatal, illetve aktív korú népesség vándorol el” – teszi hozzá.
A szociológus szerint mindez azt jelenti, hogy a szociális ellátórendszer, valamint a nyugdíjrendszer fenntartása az egyre fogyatkozó aktív népességre hárul, amelynek tagjai közül ráadásul nagyon sokan valójában külföldön dolgoznak, és csak kisebb arányban fizetnek itthon egészségbiztosítást, nyugdíjjárulékot. Tehát amellett, hogy a korfák eltolódása, az elöregedés miatt ezek az ellátórendszerek nehezen fenntarthatók, a külföldi vendégmunkával összefüggően a másik probléma, hogy nagyon sokan vannak olyanok, akik öregkorukra, vagy pedig betegség esetében gyakorlatilag kiesnek ezekből az ellátórendszerekből.
Kiss Tamás kitér arra is, hogy a román statisztikai hivatal népszámlálással kapcsolatos közleménye azt mondja: közel egymillió fő – tehát a teljes megszámolt népesség közel 5 százaléka – nem került lekérdezésre, sem az online kitöltési formában, sem a kérdezőbiztosok nem keresték fel őket.
„Ha azt a hipotézist állítjuk fel, hogy a magyarok a megkérdezett, a nemzetiséggel rendelkező népesség arányának megfelelően vannak reprezentálva ezen a közel 2,5 milliós népességen belül,
akkor azt kapjuk, hogy még van mintegy 150 ezer magyarunk.
Persze abban az esetben, ha tényleg itthon vannak életvitelszerűen, és elfogadjuk a 19 milliós népességszámot” – magyarázza a szociológus, aki szerint a magyarok pontos lélekszámát akkor fogják tudni pontosabban, amikor lesznek területileg bontott adatok, és meg tudják becsülni, hogy a nemzetiségükről nem nyilatkozók közül mennyi lehet magyar.
Kiss Tamás szerint körülbelül 85 ezer fő lehetett az erdélyi magyarok természetes népmozgalmi vesztesége. Ami azt jelenti, hogy a magyarok természetes népmozgalmi vesztesége arányaiban jóval nagyobb volt, mint a teljes népességé. Ez a korábbi népszámlálásokon is így volt.
A magyarok kedvezőtlenebb korszerkezete, nagyobb elöregedése elsősorban annak tulajdonítható, hogy a '80-as, '90-es években kevesebb magyar gyerek született, kisebb volt a termékenység, illetve azokban az évtizedekben nagymértékű volt az elvándorlás.
és emiatt jelentősen nagyobb a természetes népmozgalmi veszteség.
A szociológus rávilágít: van egy másik tényező is, ami gyakorlatilag identitásváltást feltételez, és legalább 15 ezres veszteséget jelenthet. „E téren három relációról beszélhetünk: a magyar–cigány, a magyar–sváb és a magyar–román relációról. Azt látjuk, hogy van 32 ezer magyar anyanyelvű románk, és mintegy 4 ezer magyar anyanyelvű németünk. Utóbbiak száma 2011-hez viszonyítva csökkent, körülbelül ugyanolyan arányban, mint a magyar népességé, ebből a relációból nagy veszteség/nyereség nem volt. Mintegy 400 körüli roma-telep van Erdélyben, ahol a domináns nyelv a magyar, összesen mintegy 110 ezer magyar anyanyelvű romáról beszélünk, ennek az egyharmada vallotta magát romának, a maradék pedig magyarnak, vagy pedig a nemzetiség nélküli kategóriába tartozik. Ez a 15 ezer fős veszteség minden bizonnyal a magyar–román relációból adódik:
11 ezerről 22 ezerre növekedett az olyan magyar anyanyelvűek száma, akik román nemzetiségűnek vallották magukat”
– fejti ki Kiss Tamás.
Nyitókép: Nyitókép: Henning János / MTI
A mindkét nemzet által hősként tisztelt egykori BEK-győztes labdarúgóról film készült, amelyet háromszoros telt ház előtt, a címszereplő örömkönnyeinek közepette mutattak be Marosvásárhelyen. Bölöni László a könnyeivel küzdött.
Megelégelték az uszítást.
A pontos számokat még nem közölték.
A legvadabb magyarellenes összeesküvés-elméletekkel próbálja igazolni az Euromaidan, miért nem borul kritikátlanul egymás nyakába a két ország. Orbán Viktor ördögi hálózata is szóba kerül.
Nem ért véget a székely csapat veretlenségi sorozata.
A jászvásáriak nem díjazták Nicușor Dan „hajlandóságát”. Romániában sem rajonganak a háborúpárti politikusokért.
Ezúttal nem az amerikai, hanem az egyiptomi elnök meghívásának tesz eleget.
Hat évvel ezelőtt már elfajultak a dolgok a két ország között emiatt a rakéta miatt.
