Több mint 80 ezer oroszról már név szerint tudni lehet, hogy meghalt a háborúban
Név szerint mindig más, mint név nélkül.
Nyugat-ellenessé vált-e Szörényi Levente? Mit gondol a mai filmekről Robert McKee? Portré Gellér László kardiológusról, demográfiai fordulatok, harc a Békás-szorosért és magyar biotechnológiai forradalom – megjelent a Mandiner!
„A magyar kormánynak minden évben egy újabb pozsonyi csatát kell megvívnia” – véli Szörényi Levente. A történelmi magyar rockoperák atyja, az Illés és a Fonográf legendás énekes-gitáros szerzője a hazánk iránti féktelen gyűlöletről, idegenszívű magyarokról és Orbán Viktor elhíresült sáljáról is beszélt e heti exkluzív címlapos interjúnkban.
Vezércikkünkben, az Első karakterben Szilvay Gergely hangsúlyozza:
a keresztényellenesség vizsgálata legalább annyira legitim, mint az iszlamofóbiáé, a homofóbiáé vagy az antiszemitizmusé”.
A betegség elsősorban nem probléma, hanem feladat, kihívás, amire megoldást kell találni – vallja a kollégái szerint hihetetlen energiákkal bíró Gellér László.A kardiológusnak óriási szerepe van abban, hogy a rendszerváltás óta harmincról három százalékra csökkent az infarktus okozta halálozás Magyarországon. Közélet rovatunkban portrét olvashatnak a szakemberről, akit a Mandiner egy műtétre is elkísért.
Szilvay Gergely a „Konzervatív arcképek” című kötetet ajánlja, Lánczi András filozófus pedig írásában felteszi a kérdést: „Miért gondolja Berlin úgy, hogy nekem, magyarnak úgy kell élnem, mint egy németnek?”
„Nem örülök, hogy a mozifilm eltűnik, de elkerülhetetlen, a streaming elterjedése viszont pozitív dolog” – mondja Robert McKee. Hollywood legkeresettebb forgatókönyvíró-oktatójával beszélgettünk, aki a Köbli Norbert által vezetett MCC Story Lab műhelyben tartott háromnapos mesterkurzust diákoknak és érdeklődőknek.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ Eu-s kutatási igazgatója véleménycikkében hangsúlyozza:
a szankciós politika zsákutcájából csak a szuverenista- nemzeti politikai erők vezethetik ki az uniót”.
Átveréssel szerezte meg egykor a Békás-szorost a Neamț megyei román falu Gyergyószentmiklóstól, de a székelyek nem hagyták annyiban, s most újra perre mennek érte. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök szerint jogi nonszensz, hogy tizenöt éve nem sikerül rendezni az ügyet – a részletekről külhon rovatunkban olvashatnak.
Előző lapszámunk külföld rovatában a háborús Oroszország életét mutattuk be, most pedig az ukrán mindennapokat.
A francia belpolitikai aktualitásokról is olvashatnak, Vasa László, a KKI kutatója, egyetemi professzor pedig a kazah elnökválasztást értékeli véleménycikkében.
Makronóm rovatunkban azt jártuk körül, hogy miként alakulhat a Föld demográfiai helyzete a következő évtizedekben, Sport rovatunkban pedig a magyar úszósport legfontosabb idei eredményeit összegeztük.
Böszörmény Nagy Gergely ezen a héten Alekszandr Dugin, az Eurázsia-gondolat legismertebb orosz teoretikusának könyvét ajánlja. Jásdi István jegyzetében velencei utazásáról ír, tudomány kisrovatunkban pedig egy apákkal kapcsolatos kutatást ismertetünk.
Hiszünk abban, hogy a BrainVisionCenter nemcsak Magyarország, hanem az egész világ biotechnológiai iparának motorja lehet – mondja Rózsa Balázs. A high-tech mikroszkópokat fejlesztő agykutató-fizikus és a világhírű neurobiológus Roska Botond közös budapesti kutatóintézetében ezért egyszerre végeznek látás-helyreállítási és a központi idegrendszeri betegségekkel kapcsolatos alapkutatásokat, illetve fejlesztenek folyamatosan a fény és az agy kölcsönhatására épülő optikai rendszereket. Interjúnkat élet rovatunkban olvashatják.
A rovatban az Emberszag című darabot, valamint Bernáth Szilárd új moziját, a Larryt ajánljuk.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatója ír a nemzetközi operaéletről.