Orbán érti a népet, ebben tér el a nyugati elittől – vallja egy francia kutató

Könyvét messziről kezdi, Közép-Európa középkori történetét mutatja be, a térképmellékletek jelentős része is erre az időszakra mutat.

Amikor Franciaországban a kereszténységről és a középkorról beszélünk, főleg Franciaországra gondolunk. Még a németek is később csatlakoztak a keresztény nyugathoz. A legtöbb lovag a keresztes hadjáratok során a mai Franciaország területéről érkezett, noha azok a királyságok függetlenek voltak Párizstól. A franciákat tehát főleg a saját múltjuk érdekli. De ez a hozzáállás figyelmen kívül hagyja Közép-Európát, amely azért része ma a Nyugatnak, mert sok száz éve csatlakozott hozzá. IV. Károly cseh uralkodó keresztapja például francia király volt, ő maga Párizsban nevelkedett, francia neje volt, és Prágába a francia aranykort akarta elhozni. Az ilyen kapcsolatokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. 

Könyvében merész állítást tesz: ön szerint a Fidesz politikája Szent Istvánig nyúl vissza.

A politikának mítosz kell,

Európa a nyugati liberalizmus bukásával áll szemben. Hatalmas űrt kell betöltenünk. A modernitás bukott mítoszának helyére új mítosz kell, mely a régi gyökerekből táplálkozik: ezek az ókori római, görög és keresztény hagyományok. A Fidesz azt mondja, hogy a nemzet története a Kárpát-medence meghódításával kezdődött, és máig tart. A hosszútávú politikához szilárd talaj kell, ez pedig annak a magyar tradíciónak a folytatása lehet, amely immár ezen éve épül. 

Sokat ír a polgári Magyarország képéről. Mire gondolnak a franciák, ha ezt a szót hallják?

Elsőre valószínűleg félreértenék, mert két francia fordítás lehetséges: a bourgeois és a citoyen. Az előbbi lényegében egy gazdasági pozíciót ír le a társadalomban. Ez a kapitalista elité, mely éppen a polgári értékekkel ellentétes nézeteket vall: nem érdekli a közjó, csak a saját gazdasági érdeke, tiszta egoizmus az egész. Utóbbi viszont ismeri az elődök értékeit, törődik városával, a kötelességeit jogai elé helyezi. Fontosabb számára a város kollektív identitása, mint egyéni érdekei. Úgy hiszi, hogy az emberek legnagyobb sikere, ha képességeiket a közjó szolgálatába állítják.

Ez már a francia forradalom előtt is létezett bizonyos értelemben, hiszen a nemesség feladata volt, hogy óvják a közjót, hogy az adót vérükkel fizessék. Az abszolutista állam aztán felváltotta a feudalizmust és megfosztotta funkcióitól a nemességet. Az arisztokrácia legitimációja eltűnt, és helyükre a polgár lépett. 

Miben látja Orbán Viktor egyediségét?

Orbán egyedi, mert a népből származik, és érti, mit akar a nép. Amikor a kommunizmust gyűlölte a nép, pont akkor volt antikommunista aktivista. Akkor azzal tette a legjobbat Magyarország számára, hogy felhozta az országot a nyugati elvárásokhoz. De ekkor a nép is ezt akarta. A 2008-as válság és a szocialista kormányok bukása után viszont megértette, hogy a nép is valami mást akar: valamit, ami a nemzeti tradícióra épít a konkrét politikai mintakövetés helyett - ez az illiberalizmus. A nép valami olyat akart, ami nem a bukott nyugati rendszerek importálása. Orbán megérti és követi a népakaratot. 

Orbán ebben eltér a nyugati politikusoktól?

A magyar miniszterelnök nem egyszerűen érti a népet, de képes irányt mutatni és szintetizálni is.

Ez egyedivé teszi őt, hogy a kettőre egyszerre képes. A populizmus gyakran azért bukik el, mert vezetői csak tiltakoznak a rossz dolgok ellen, de nem tudnak helyette semmit építeni. Orbán nem csak tiltakozik, de valami jobbat kínál. 

Azt írja, hogy a 2015-ös migrációs válság meghatározó pillanat volt Orbán számára.

Egyrészt: Orbán ekkor ment szembe nyíltan a nyugati mintával. A nyugat úgy vélte, hogy érzelmi okokból törvényt kell szegni, nem kell betartani a schengeni zóna külső határainak védelmét. Magyarország úgy döntött, hogy betartja a törvényeket. Korábban is voltak viták Nyugat-Európával, de ezek főleg technikai viták voltak. Innentől viszont arról szólt a vita, hogy Magyarország bemutatta: igenis lehet valaki úgy európai nemzet, hogy közben nem akar etnikailag vegyes ország lenni. A nyugati elit ezt másképp látja, ők már feladták a homogén társadalom képét.

Lehetővé tette, hogy közös pontot találjanak, ami sokkal egyszerűbb volt akkor, mint most Ukrajna kapcsán. A migrációs válság lehetőséget adott arra, hogy Közép-Európa összetartó egységet képezzen az EU nemzetein belül.

Könyve végén egy új korszak beköszöntéről ír. Mi köze ennek Magyarországhoz?

Magyarország szerintem az az ország, mely a legközelebb áll a józan észhez. Érdekes mintát mutat más országok számára, de nem egy ideológiát, amit csak úgy ki lehet másolni és be lehet illeszteni, ahogyan azt a liberálisok próbálják tenni saját eszmeiségükkel. A könyv az ukrajnai háború előtt íródott, de ez sem változtat a képleten: Magyarország az egyetlen ország, amely a békét keresi, nem pedig a háború erőltetésében érdekelt. Sajnos a fősodor az utóbbit teszi, de ez nem az európaiak érdeke, hanem idegen hatalmak érdeke. Magyarország a cselekvés és a stratégia működőképes példáját mutatja. 

Fotó: Mátrai Dávid / Mandiner