Sokáig elképzelhetetlen volt, hogy ismét járvány, vagy épp háború nehezítheti a tervezést. Mégis így alakult, a múlt példái pedig újfent emlékeztethetnek a karácsony üzenetére: van megváltás.
Udvarhelyi Miklós Márton írása
A háború kézzelfogható valósága, elszabaduló infláció, gazdasági válság, hideg lakások, és a járvány árnyékában eltöltött karácsony. A körülöttünk zajló aktuális eseményeket szemlélve adódik a párhuzam a folyó év adventjének idején is zajló orosz- ukrán háború és a múlt század nagy világégései között, különösen karácsony közeledtével.
Van azonban egy körülmény, amely élesen elválasztja egymástól az ünnepeket bő száz év távlatából: Magyarország nem vesz részt a szomszédunkban zajló háborúban, s ebből adódóan nem is tekinthető a háború hátországának sem.
A háborúval kapcsolatosan először mindenki a frontok borzalmaira asszociál, azonban ezeket a gondolatok szorosan követik a háború árnyékában otthon maradottak félelmei. Azok a félelmek, melyek egy idő után a férjekért, testvérekért, apákért és fiúgyermekükért aggódók mindennapjaiban váltak valósággá. Elsődlegesen fontos leszögezni, hogy akár az első, akár a második világháborúról beszélünk, a háború totális jellege nem csak horizontálisan, a többfrontos csatatereken érvényesült, hanem a hátország gazdasági- társadalmi viszonyainak vertikumán is.
Az ország gazdasági működését már ebben a kezdeti időszakban elkezdték a katonai szükségletek kielégítésének szolgálatába állítani. Ez a gyakorlatban egyfelől a termékek direkt elcsatornázását, illetve beszolgáltatását, másfelől pedig a vállalatok fokozatos közvetlen katonai irányítás alá kerülését jelentette. A hadigazdálkodás az agráriumban is éreztette hatását. Az ország állatállományának katonai célú igénybevétele nőttön- nőtt, mely a mezőgazdasági termelés csökkenését eredményezte. Ezzel párhuzamosan állami részvénytársaságok tucatjai igyekeztek monopolizálni az egyes termények felvásárlását. Állandósult az infláció, a nélkülözés és bevezették a jegyrendszert.
A háború hátországban lecsapódó társadalmi hatásai talán még élesebben rajzolódtak ki 1918-ra. A Monarchia hadseregének veszteségei a háború utolsó évében már megközelítették a másfél millió főt, s ezt a számot tovább súlyosbította csaknem négyszázezer civil áldozat is. Az ismertetett adatok fényében
ápolt volna sebesültet, vagy várt volna haza valakit olasz vagy orosz hadifogságból.
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az otthoni felnőtt lakosság döntő többségében nőkből állt. Ebből az következett, hogy a nőknek minden korábban a férfiak által elvégzett feladatot és munkát el kellett látniuk.
A fent vázoltak alapján felmerül a kérdés, hogy a hátországi létben
Az otthoniak általában is, de karácsonykor különösen igyekeztek felvenni a kapcsolatot a fronton lévő szeretteikkel. Ennek egy formája a képeslapok és levelek küldése volt. Érdekes adalék Amerikából, hogy egy bizonyos George Brukhardt nevű amerikai nyomdaipari vállalkoznak a második világháború alatt sikerült elérnie hazája Háborús Minisztériumánál, hogy a papírgyártás általános korlátozását előíró jogszabály alól a „képeslapbiznisz" mentességet kapjon. Az üdvözlőlapok egyébként kettős funkciót töltöttek be:
Idehaza, az első világháború idején az Auguszta-alap munkájáról beszámolva a Pesti Hírlap arról tudósított 1914 karácsonyán, hogy az otthontól távol lévőknek
Az alap – Lánczy Leóné ötlete alapján – egyforma, a katonák számára hasznos ajándékcsomagokat állított össze, melyeket Auguszta-csomagnak neveztek el.
Kétféle csomag közül lehetett választani. A kisebben édesség, cigaretta és egyéb apró használati tárgyak kaptak helyet, még a nagyobban az előbbieken túl némi alkohol és hús is volt. Az adományokat a helyi hölgybizottságok gyűjtötték, az ajándékcsomagokat pedig a Hadsegélyező Hivatal kézbesítette. Egy Auguszta-csomag ára három korona volt. Az értelmezhetőség jegyében megjegyzendő, hogy 1914 nyarán (tehát a háború nyomán kialakuló inflációt megelőzően)
(például egy kiló sertéshús ára 1,92 korona volt).
Az ünnepi menüsorokat jelentősen át kellett alakítaniuk a háziasszonyoknak, egyrészt az élelmiszerek drágulása, másrészt kialakuló élelmiszerhiány miatt. Jellemző volt, hogy
Ennek megfelelően sok élelmiszert mással igyekeztek helyettesíteni, a búzalisztet például kukoricaliszttel felváltva készült a kukoricapogácsa, és kukoricadarából a puliszka.
A nehézségek ellenére otthon mindenki igyekezett a lehető legszebbé tenni a karácsonyt hazánkban éppúgy, mint máshol a világban. Az emberek általában otthon saját maguk által készített ajándékokkal, ruhadarabokkal kedveskedtek egymásnak.
Olyan visszaemlékezéseket is olvashatunk, melyek arról szólnak, hogy
mert a kéményekből felszálló füst célponttá tette volna az épületeket.
A szerző joghallgató, az Aurum Alapítvány ösztöndíjasa.
Kép: Bográcsban ételt visznek az orosz fegyveres erő kozák hadifoglyai egy havas hegyi faluban. A monarchia hadseregének szuronyos őre kíséri őket. (1917) MTI Fotó: Reprodukció
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Menczer Tamás kiemelte, hogy Orbán Viktor azért küzd most Brüsszelben, hogy Magyarország mindebből kimaradjon.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
„Nincs Karácsony Kozmix nélkül.”
Az Egyesült Államok „platina” biztonsági garanciát kínál Kijevnek, míg Európa inkább csak a szájkaratéban erős.
Petteri Orpo szerint nincs idő a finomkodásra: le kell törni Belgium ellenállását, különben baj lesz.
A miniszterelnök eloszlatta a kételyeket: ténylegesen háborúra készül az Európai Unió.
A nyugati vezetők már az első iszlamista terrorhullám idején védelmet ígértek a lakosaiknak, de nem tartották be az ígéretüket. Ami Ausztráliában történt bármikor megtörténhet Európában is.
A 70-szeres válogatott labdarúgó imád edzésre járni.
