Konok Péter és Hont András a beszélgetés során egyetértett abban, hogy a jelenlegi ellenzék „ronggyá vert lúzerek szerepét játszó tehetségtelen ripacsokból áll”.
Az év kiemelt történéseit vették sorra az ATV Öt című műsorában, fókuszba helyezve a február vége óta tartó ukrajnai háborút és az április elején zajlott országgyűlési választásokat. A műsor vendégei egyetértettek abban, hogy a nyugati világban meghatározó alapérzés a szorongás – bár Vona Gábor szerint ez azóta jellemzi az embert, mióta tudatára ébredt és elkezdte írni a történelmet.
Ceglédi Zoltán ezzel kapcsolatban feltette a költői kérdést, miszerint „Mikor volt Berlinben utoljára rendes karácsony?”. A politikai elemző emlékeztetett: 2016-ban teherautóval hajtottak merénylők a karácsonyi vásár forgatagába, ezt követően évekig az volt a téma, hogyan kell korlátozó és óvó intézkedéseket alkalmazni az ünnepi készülődés idején. Az elmúlt években a koronavírus miatt voltak korlátozások, idén pedig az energiaválság nyomja rá bélyegét a közhangulatra. Szerinte egyre többekben merül fel a kérdés, hogy „ki rontotta el?”.
Ceglédi szerint a következő időszakban Európa-szerte megerősödnek a szélsőbal- és jobboldali mozgalmak.
A műsorban később ugyanő jegyezte meg, hogy a baloldal Horn Gyula óta nem tudott felmutatni olyan karaktert, aki kommunikációval sikeresen megszólította volna az átlagembert. Ehhez képest Orbán Viktort értik az emberek, mondta.
A háború kirobbanása és az azzal kapcsolatban megfogalmazott politikai üzenetek befolyásolták a Fidesz-KDNP választási győzelmének mértékét, hangzott el a műsorban, amelynek vendégei nagyrészt egyetértettek abban, hogy a választás kimenetele nem volt kérdéses, legfeljebb a végeredmény pontos aránya lehetett kérdőjeles a voksolást megelőzően.
Különvéleményt Vona Gábor fogalmazott meg, aki szerint éppen a háborús helyzet lehetőséget teremthetett volna az ellenzéki összefogás számára a győzelemre. A Jobbik korábbi elnöke szerint a választás néhány nappal az előválasztás után eldőlt, amikor kiderült, hogy Márki-Zay Péter maga sem készült fel a helyzetre és nem folytatott érdemi kampányt. Ugyanakkor, tette hozzá, ha a háború kirobbanásának pillanatában az ellenzéki jól ragadja meg a kérdést és a kommunikációs térben Orbán Viktort háborús veszélyként állítja be, nyílttá válhatott volna a választás.
Hont András szerint az ellenzék azonban nem látott más valóságot, mint amibe magát hergelte. Úgy látja, mindkét politikai oldal sajtójának megvan a kitartó narratívája, noha Orbán Viktor az első pillanattól kezdődően agresszornak nevezi Putyint és úgy jár el, ahogy egy NATO- és EU-tagállam miniszterelnökétől elvárható.
Vona Gábor szerint a miniszterelnök pávatáncot jár és nem tört ki Putyin szorításából olyan mértékben, mint ahogyan az elvárható lett volna. Közbevetve Hont András rámutatott: ez igaz a németekre, akik „pontosan ugyanannyira bizniszelnek Putyinnal”, mint Orbán Viktor.
Újra a választási eredményeket elemezve Konok Péter úgy fogalmazott: az ellenzéki vereség mértékét magyarázza, hogy az összefogásban részt vevő pártok belemanőverezték magukat egy túlegyszerűsített matematikai hitbe, amely szerint az ellenzéki pártok támogatói az összefogás hatására automatikusan összeadódnak. Konok szerint ugyanakkor egyes pártok szavazói között markáns különbség van még mindig, példaként pedig a Demokratikus Koalíciót és a Jobbikot nevezte meg.
Vona Gábor szerint sem attól lesz valami erős, hogy összeállnak sokan, hanem attól, ha sokan együtt is tudnak tartósan maradni, ezt pedig nem volt képes felmutatni a baloldal. Példaként a választások éjszakáját hozta, amikor Márki-Zay mögött nem sorakoztak fel a pártok.
Ceglédi Zoltán az ellenzék állapotát az általa Párbeszéd-modellnek nevezett jelenséggel írta le: „nem kell párt, elég, ha esténként bejössz ide a szomszéd stúdióba és elmondod, hogy csak ránk szabad szavazni”. Ezt Hont azzal toldotta meg, hogy „és hátba szúrod azokat, akikkel előző este kávéztál”.
Konok Péter és Hont András a beszélgetés során egyetértett abban, hogy a jelenlegi ellenzék „ronggyá vert lúzerek szerepét játszó tehetségtelen ripacsokból áll”.
A teljes beszélgetést itt tekintheti meg:
Nyitókép: YouTube
Az oroszokat két éve kitiltották, az izraeli énekesnő idén felléphet – palesztin-barát tömegtüntetés lesz szombaton, sokan viszont azt mondják: nem szabadna a politikát beengedni a popfesztiválra.
„Nem tudtuk összegyűjteni, de rizsáznunk kell valamit” – írta a publicista.
Ellepték a magyar sajtót az elemzések, amelyek egytől egyik arról szóltak, hogy „Románia megelőzött minket”; Talabér Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével jártunk utána annak: valóban így lenne?
A baloldali kötődésű közvélemény-kutató cég nem először égette le magát nagy nyilvánosság előtt.
Orbán Magyarországa maffiaállam, Trump nem is szereti, nem voltam a rezsim embere – pikáns interjút adott a lengyel Rzeczpospolitának a politikus.
A kormánypárti szavazók 95 százalékos arányban, tehát gyakorlatilag egyhangúan gondolják úgy, hogy a tűzszünet lenne a helyes megoldás.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a kínai látogatás abban is jelentőséggel bír, hogy Magyarország a régióban kulcsállammá váljon.
A francia elnöki palotában adott díszvacsorán a kínai elnök mellett feszített a francia politikai és gazdasági elit, a szerdai budapesti vizitet azonban már előre megbélyegezte a nyugati sajtó.
