Milyen leckéket nyújthat Magyarország és mit nem értenek meg a franciák a régió kapcsán? Ezeket a kérdéseket is tárgyalja Thibaud Gibelin új könyve, a „Győzelemre játszik”.
Jókor lenni jó helyen vagy rosszkor lenni rossz helyen – melyik vezet ahhoz, hogy az ember a történelem részese legyen? Átok vagy áldás, ha olyan szerepet oszt ránk a sors, amelyet az utódok is számottevőnek tartanak majd? Egyáltalán a személy alakítja a történelmet, vagy a történelem alakítja a jellemet?
Ebből a perspektívából vizsgálta meg Orbán Viktor szerepét a visegrádi országok és Európa közelmúltjában Thibaud Gibelin történész, akinek könyve most jelent meg magyarul az MCC Press gondozásában, Győzelemre játszik címmel. A könyvet nemrég a Scruton kávézóban mutatták be, a beszélgetésen részt vett Thibaud Gibelin, a könyv szerzője, az MCC vendégoktatója, továbbá Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és Botos Máté történész, az MCC Press kiadóvezetője.
Boris Kálnoky, az MCC Média Iskola vezetője bevezető méltató szavaiban elmondta, hogy a szerző mélyebbre megy, mint a magyar politika felszínes bemutatása. A szerző Kelet-Közép-Európa bemutatását is elvégzi a francia olvasó számára, hogy ők is megértsék a V4-ek történelmi gyökereit vagy a korábbi kommunista országok mentalitását. Így Gibelin nem csak az országról, hanem a régióról is ismereteket oszt meg.
Ez különösen fontos, hiszen
Gibelin szerint Orbán azért meghatározó a mai európai diskurzusban, mert nem egyszerűen politikai, de eszmei szinten jelenik meg.
Ma a nyugati progresszivizmus végnapjait látjuk. Ez a progresszió veszélyes kultúránkra, szellemi életünkre. Nem egyszerűen a demográfiai vagy gazdasági mutatóink gyengék, hanem szellemi leépülésről van szó. A vezető konzervatív nyugati gondolkodók ezért érdeklődnek Magyarország iránt: mert
„Franciaként gyakran értjük félre ezt a régiót és ami itt történt harminc éve” – jelentette ki a szerző.
A francia mentalitás azt hiszi, hogy a franciák és más nyugati társadalmak bátor küzdelme miatt bukott el a Szovjetunió. Ez nem igaz: ez figyelmen kívül hagyja a szláv népek, a magyarok, a balti népek ellenállását, akik kifárasztották a kommunizmust. Először is tehát ezek a nemzetek, a nemzeti identitásuk nyert.
A fenti tévedésre építve
„El sem tudunk képzelni olyan európai országot, amely nem multikulturális”. Azt akarják, hogy Európa egyenlő és ugyanolyan legyen: hogy minden ország ugyanúgy nézzen ki.
A mai francia mentalitás nem képes elképzelni, hogy egy nemzetállam fennmaradjon Európában. A második világháborút követően Franciaország nem egyszerűen amerikanizálódott, hanem teljesen eltörölte identitását.
Míg a nyugati társadalmak komoly kihívásokkal néznek majd szembe néhány éven belül, Magyarország évtizedeken át stabil ország maradhat, megőrizve európai örökségünket. „Ez számomra különösen értékes franciaként.” Ezért kell ma a franciáknak fokozottan figyelni erre az országra, mert „itt van olyan politikai jövő, amit fel kell ismernünk, mint a saját jövőnket” – véli a kutató.
Mi történt a migrációs krízis során? Brüsszel képtelen volt megbirkózni a ténnyel, hogy Magyarország nemzetállamként fel tudja tartóztatni a hullámot, mert egyszerűen be akarta tartani a törvényeket.
Franciaországban ekkor senki sem akarta elhinni, hogy Orbánt 2018-ban újraválaszthatják. Megdöbbentő volt a franciáknak, hogy a migrációs kampány és a Soros-kampány után sikert érhetett el. A magyar választók viszont nem cserélték le vezetőiket, inkább újabb kétharmaddal jutalmazták őket. Gibelin részben ezt a jelenséget akarta megmagyarázni az olvasóknak: hogy
Franciaországban a könyv eredeti verziója sikeres volt, és sok francia konzervatív elfogadja, hogy Orbán megoldást jelent egy problémára, mint ahogyan Trumpnak is ilyen hatása volt. Sokan lusták megérteni a pozitív érzelmeket Orbán iránt. A baloldal egyszerűen elhallgatta a könyvet, mivel teljesen elutasítják a lehetőséget, hogy esetleg tévednek: büszkék és azt hiszik, hogy ők képviselik az univerzális erkölcsösséget, igazságot. „Ők csak kioktatni szeretnek.”
A beszélgetésen Botos Máté tisztázta, hogy a könyv megosztja az embereket, de nem a cím a lényeg, hiszen a könyv nem csak Orbánról szól, hanem Európa jövőjéről. S ha már Európa jövője: moderátori kérdésre Máthé Áron kifejtette, hogy az EU helyzete megrendülhet és pénzügyileg az összeomlás felé halad, jelentősége bizonyosan csökkenni fog a jövőben. A közeljövőben akár újabb konfliktusok is robbanhatnak ki Európában, például Dél-Európában, a Balkánon. Ha Közép-Európa fel akarja építeni saját világát és el akar szakadni a Facebook és Google világától, akkor meg tudunk maradni – zárta szavait a történész.
Nyitókép: Mátrai Dávid/Mandiner
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
Szerintem Észak-Korea elkezdhetné a felkészülést Orbán Viktor fogadására. Vagy várható baráti gesztusainak viszonzására, ha mégsem látogat oda személyesen.
A svájci Weltwoche szervezésében Bécsben beszélgetett egymással az európai politika két legnevesebb békepártija: Gerhard Schröder német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Amíg ez nem történik meg, mi minden nap el fogjuk mondani a magyar embereknek, hogy Önnek a lopás fontosabb Magyarországnál.
Hogyan lehetséges, hogy az egykori szociáldemokrata kancellár, a konzervatív Orbán Viktor és a liberális Die Welt egykori főszerkesztője Bécsben egy beszélgetésen vesznek részt?
A belga Thales vállalat együttműködési megállapodást kötött egy ukrán védelmi céggel, így Ukrajna hamarosan megkezdheti a külföldi rakéták gyártását.
A magyar válogatott labdarúgót már várják a Liverpool-drukkerek.
