Putyin nem tett üres ígéreteket: Washington lépésén múlik a világ sorsa
Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait.
Az elmúlt hetekben korábban szokatlan nyíltsággal vitatkoznak az orosz médiában a háborúról és annak következményeiről.
Friss hír, hogy egy orosz vitaműsorban Jevgenyij Popov, a Rosszija 24 „60 perc” című műsorának vezetője a vita hevében a német Siemens által gyártott, Szentpétervár és Moszkva között járni kezdő Sapsan nagysebességű vonat sorsa kapcsán kezdett monológba – a Siemens az Ukrajna elleni orosz invázió után jelentette be, hogy felfüggeszti a szerződést, és felhagy a vonatok fenntartásával, javításával és más szolgáltatásaival.
„Azt mondod, államosítsunk, vegyünk el mindent a németektől most. A Sapsanjaink le fognak állni holnap. Mivel fogunk akkor utazni? Nem lesz mivel utazni, ezt el kell fogadnunk. Persze, nagyon könnyű egy páncélozott autón állni és államosítást követelni, de mivel fogunk utazni? Mivel fogunk telefonálni? Mit fogunk csinálni? Mi vagyunk azok, akik mindenkit ehhez vezettünk? Tegyünk igazságot azok fölött, akik ezt okozták? Tegyünk! De ettől még nem fog megjelenni egy új Sapsan, nem fog egy új repülőgépünk lenni, nincs nagy távolságra repülni képes repülőnk. Igen, mindenünk, ami van, nyugati. Mindent államosíthatunk most, de mit csinálunk aztán másnap? Egyszerű a kérdés, de nincs válasz rá. De persze mindenki egyetért veled” – szólt a monológ a műsorban.
Október elején az orosz hadseregben terjedő hazudozást állította pellengérre egy vezető orosz politikus. „Érthetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy az orosz hadvezetés miért nem készült fel Liman védelmére és megerősítésére, amikor teljesen világos volt, hogy az ukrán haderő következő célpontja ez a régió” – mondta Andrej Guruljov, az orosz Duma elnökhelyettese egy orosz talkshowban.
„Őszintén szólva egyszerűen nem értem, hogy nem tudták megfelelően felmérni a helyzetet, és miért nem küldtek erősítést Limannak”, fogalmazott, hozzáfűzve: hiába harcoltak hősiesen a település védői, valaki elszámította magát és rossz döntést hozott katonai döntéshozói szinten.
a vezérkartól egészen a legénységi állományig. „A legnagyobb problémánk az, hogy állandóan jó jelentéseket kapunk, azt is mondhatnánk, hogy állandó hazudozás folyik, ez pedig fentről lefelé teljesen átjárja a rendszert.”
Guruljov korábban az Ukrajna elleni háború hangos támogatója volt, az orosz köztévén azt is javasolta, hogy szerinte Londont és Berlint is le kellene bombázni, amiért fegyverekkel szerelik fel Ukrajnát.
Pár napra rá az orosz állami tévén beszéltek arról, hogy nagyon rossz a helyzet a fronton. Alekszander Szladkov haditudósító a Rosszije 1 műsorában hangsúlyozta: a mozgósítottak felkészítése és kiképzése még hosszú idő, mivel szerinte „az orosz hadvezetés annyira törődik a katonákkal”, hogy nem akarja őket megfelelő kiképzés nélkül a frontra küldeni. Szladkov akkor azt mondta: hónapokba telhet, amíg egy nagyobb offenzívát le tudnak folytatni Ukrajnában, annak ellenére, hogy szerinte „sikerült stabilizálni a frontvonalat”.
Szladkov elismerte: a „különleges katonai művelet” kezdetén az orosz haderő jelentős veszteségeket szenvedett, ezért „jó, hogy most történik a mozgósítás”, hiszen „csak elpocsékolták volna” a most behívott katonákat a művelet elején. A haditudósító szerint az orosz hadsereg „nyilvánvalóan nem rendelkezik a megfelelő képességekkel ahhoz, hogy elfoglalja Kijevet, illetve gyorsan megszerezze Harkivet”, meglátása szerint a mostani állomány viszont elegendő a négy annektált ukrán megye (Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja) biztosításához.
Mint ismeretes, azóta Herszon városából és a Dnyeper bal partjáról visszavonultak az orosz erők.
Szeptemberben a Gazprom Media NTV nevű csatornáján vitáztak Vlagyimir Putyin ukrajnai „különleges műveletéről”. Borisz Nagyezsdin, a Duma korábbi tagja ebben azt jelentette ki:
„Azok az emberek, akik meggyőzték arról Putyint, hogy a különleges művelet gyors és hatásos lesz, hogy bemegyünk a nemzeti gárdával meg a kadirovitákkal, és ők majd rendet teremtenek, nos, ezek az emberek mindannyiunkat átvertek.”
Nagyezsdin szerint az elnök nem egymaga dönt egy ilyen kérdésben.
„Valakinek meg kellett győznie őt, hogy az ukránok majd megadják magukat és Oroszországot választják.”
A politikus úgy folytatta: „Ott tartunk, hogy meg kell értenünk: teljességgel lehetetlen legyőzni Ukrajnát ezekkel az eszközökkel és az általunk használt koloniális háborús módszereket alkalmazva. Oroszország szerződésesekkel és zsoldosokkal próbálja megnyerni a háborút általános sorozás nélkül.”
Az orosz nyilvánosság állapotában tehát változás állt be azóta, hogy a nyár folyamán még bűnösnek találták azt a nőt, aki a háborúról szóló táblával hekkelte meg az orosz tévé adását még márciusban. Marina Ovszjannyikovát az orosz fegyveres erők lejáratásával vádolták meg, a nő a bíróságon abszurdnak nevezte az ellene felhozott vádat.
Ovszjannyikova megismételte állításait, nem volt hajlandó visszavonni azokat, és azt mondta, nem is érti, mit keres a bíróságon, miért ítélik el – írja a Reuters.
„Ami itt folyik, az abszurd. A háború csupa szörnyűség, vér és szégyen”
– mondta Ovszjannyikova. Az újságírónőt, aki márciusban még a tévétársaságnál dolgozott, először a tüntetéseket szabályozó törvények megsértése miatt bírságolták meg, de most a közösségi médiában tett bejegyzései miatt is megvádolták, amiért azt írta, hogy az oroszok ukrajnai tetteiért felelős személyek könnyen a nemzetközi bíróság előtt találják magukat.
Egy márciusban elfogadott törvény értelmében akár 15 év börtönbüntetésre is számíthatott a fegyveres erők lejáratásáért. „A per célja, hogy megfélemlítsenek mindenkit, aki ellenzi a háborút Oroszországban” – mondta Ovszjannikova a bíróságon. A házi őrizetbe került Ovszjannikova egy hónapra megszökött a felügyelet alól, azóta a hírek szerint európai védelem alatt áll.
A valóság bemutatása és a szólásszabadság korlátai közötti ütközések ugyanakkor még most is különös helyzeteket produkálnak: Andrej Norkin orosz műsorvezető egy vitaműsorban pár napja azt mondta:
„Amennyiben támogatom a dolgot, és azt állítom, hogy a védelmi minisztérium helyesen döntött Herszon elhagyásával kapcsolatban, akkor nyilvánosan Oroszország területi egységének megsértésére szólítok fel (...). Megnéztem reggel, néhány év börtön jár érte.
Amennyiben nem támogatom ezt a lépést, és azt állítom, hogy a védelmi minisztérium rosszul döntött Herszon elhagyásával kapcsolatban, akkor nyilvánosan lejáratom a hadsereget (...), azért ugyanúgy börtön jár. A büntetési tétele nagyjából ugyanaz.Nem akarok börtönbe vonulni. Ezért most nézzük meg a bejátszást és azután a szó szakértőké” – hangzott el az egyik orosz csatorna élő adásában. Norkin mindezek mellett még a vonatkozó paragrafusokat is ismertette.